Megszületett a világ első kiméra majma

Három napos, élő majomkiméra, zöld fluoreszcenciával, amely szemen és ujjain is megfigyelhető

Egy új tanulmány szerint megszületett Kínában a világ első majomkimérája. Az állat tíz napig élt, és genetikai anyaga olyan sejtekből állt, amelyek ugyanazon majomfaj két genetikailag különböző embriójából származtak.

A kimérák nagy jelentőséggel bírnak

A görög mitológiában a „kiméra" egy hibrid állat, amelynek két feje van: az egyik egy oroszlánfej, a másik egy kecskefej, míg a farka egy kígyó. A mitológiai kiméra és a kutatók által kifejlesztett biológiai kiméra között azonban akad egy nagy különbség. Az előbbi

egy hibrid, ami két vagy több különálló faj genetikai anyagának keveredéséből származó állat.

Erre egy valós példa a „liger", amely egy hím oroszlán és egy nőstény tigris keresztezésének az eredménye. A biológiai kiméra viszont olyan szervezet, amely különböző genetikai felépítésű sejtekből vagy szövetekből áll.

Kiméra bronz szobra a görög mitológiából. Forrás: Cell/Cao et al

Akkor jöhet létre, amikor genetikailag különböző forrásból származó sejtek vagy embriók egyesülnek ugyanabban a szervezetben, ami két vagy több DNS-készlet jelenlétét eredményezi.

A kutatók szerint a „modern kimérák" nagy jelentőséggel bírnak, mivel egyedülálló lehetőségeket kínálnak a betegségek és a genetikai mutációk tanulmányozására, kezelések tesztelésére és a szervek fejlődésének megértésére. Ezenkívül potenciálisan segíthetnek a veszélyeztetett állatok újjáélesztésében azáltal, hogy közeli rokon fajokat használnak „gazdatestként" a veszélyeztetett fajok embrióinak hordozására.

Hogyan hozták létre az első főemlős kimérát?

A tudósoknak eddig csak patkány- és egérkimérákat sikerült létrehozniuk. A nemrégiben született kiméra majom azonban azt mutatja, hogy bonyolultabb állatoknál is lehetséges a kiméra születés.

Ez a kutatás nemcsak a naiv pluripotencia megértését szolgálja más főemlősöknél, beleértve az embert is, hanem a géntechnológia és a fajmegőrzés szempontjából is releváns gyakorlati következményekkel járhat

– mondta Zhen Liu, a tanulmány egyik szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Mindez konkrétan segíthet abban, hogy pontosabb majommodelleket hozzunk létre a neurológiai betegségek tanulmányozásához, valamint más biomedicinális vizsgálatokhoz.

Három napos, élő majomkiméra, zöld fluoreszcenciával, amely szemen és ujjain is megfigyelhető Forrás: Cell/Cao et al.

A kiméra majom megszületéséhez a kutatók őssejteket vettek nőstény közönséges makákók hétnapos blasztociszta embrióiból. Ezeket az őssejteket tenyésztették és tesztelték, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy

pluripotensek, tehát képesek bármely, az élő állat létrehozásához szükséges sejttípussá differenciálódni.

Miután a szakemberek megerősítették ezt, a sejtek egy részét négy-öt napos makákóembriókba (morula stádium) fecskendezték. Az injektált sejteket zöld fluoreszcens fehérjével is megjelölték, hogy később azonosítani tudják jelenlétüket az újszülöttek szöveteiben.

A kísérletek határtalan lehetőségeket ígérnek

A két különböző típusú genetikai anyagot tartalmazó embriókat végül nőstény makákókba ültették be. Ennek eredményeként hat majom született, ám közülük csak kettőt (egy elvetélt és egy élve született) azonosítottak kiméraként. Utóbbinál huszonhat féle szövetben találták meg a fluoreszkáló őssejtek nyomait.

További vizsgálatok kimutatták, hogy ezek az őssejtek egyes szövetek anyagának akár 92 százalékát is kitették, az átlag 67 százalék volt.

A Cell tudományos szaklapban publikált tanulmányban azt is észrevették, hogy a majom agyában a szövetek nagy részét szintén a pluripotens őssejtek alkották.

Emberi és majomsejteket tartalmazó kiméra blasztocisztája Forrás: Weizhi Ji, Kunming University of Science and Technology

Bíztató, hogy az élve született majomkiméra agyában magas volt a pluripotens őssejtek száma, ami arra utal, hogy ez a megközelítés valóban értékes lehet a neurodegeneratív betegségek modellezésében

– mutatott rá Miguel Esteban, a tanulmány másik szerzője a CNN portáljának.

Sajnos a kiméra majom egészségi állapota tíz nap után elkezdett romlani: légzési elégtelenség és súlyos hipotermia jeleit mutatta. Rossz egészségi állapotára való tekintettel a kutatók elaltatták.

Szakemberek szerint ezek a fejlesztések határtalan lehetőségeket ígérnek – különösen az orvostudomány területén –, mivel a kiméra állatok számos problémát megoldhatnak

a betegségek modellezésével, a szervhiánnyal, az őssejtkutatással és az összetett genetikai rendellenességek kezelésével kapcsolatban.