A Young Scientist's Challenge versenyt az amerikai székhelyű multinacionális 3M vállalat szervezi, amely széles körben ismert az N95-ös maszk kifejlesztéséről és szabadalmaztatásáról az 1970-es és 1980-as években.
A fődíj győztese, Heman Bekel négy évig élt Etiópiában, mielőtt családja az Egyesült Államokba költözött volna. Elmondása szerint találmányát az emlékei inspirálták, amikor látta az ott élő embereket egész nap a forró napon dolgozni.
Reményei szerint a szappan egy nap megfizethető és hatékony lesz minden beteg számára.
Bekel találmánya a bőrön keresztül olyan gyógyszereket juttat a szervezetbe, amelyek aktiválják a szervezet immunrendszerét a rákos sejtek elleni küzdelemben. Ha a szappan működik és biztonságos kezelésnek bizonyul, akkor nagy változást jelenthet azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak a jelenleg elérhető, drága bőrrákkezelést.
Heman Bekel otthon kezdett el dolgozni a szappannal, de amikor döntős lett a 3M Young Scientist Challenge versenyében, a Virginiai Egyetem és a Georgetown Egyetem segítségét kérte. Emellett mentora, Deborah Isabelle-t, a 3M termékmérnöke is támogatta munkáját.
A szappan fő vegyülete az imidazokinolin, amelyet már alkalmaznak helyi kezelésként, például szemölcsök, gombás fertőzések és pattanások esetében.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) a bazálsejtes karcinóma kezelésére is engedélyezte, amely egyike azoknak a bőrrákoknak, amelyek miatt Heman aggódik.
A szappanra általában úgy gondolunk, mint valamire, ami lemossa a dolgokat, de az új készítményben van egy extra összetevő.
Kicsit ragacsosabbnak tűnik a normál szappannál, mert ez a lipid alapú nanorészecske van benne
– magyarázta Heman az NPR Max Barnhartnak adott interjújában, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Az egésznek az a lényege, hogy még ha le is mosod, a gyógyhatású részek akkor is a bőrön maradnak.
Az első lipid nanorészecskéket 2018-ban hagyta jóvá az FDA gyógyszerszállító eszközként. Ám ezt nem kell beadni ahhoz, hogy működjön: a bőrre felhordva a lipid nanorészecskék láthatatlan réteget képeznek a bőr felületén, ami segít behatolni a bőrbe.
Az még mindig nem világos, hogy a lipid nanorészecskék mennyire képesek áthatolni az olyan élő szöveteken, mint a bőr, de Heman találmánya talán segíthet abban, hogy ennek a tesztelése megkezdődjön.
Leginkább a digitális molekuláris teszteléshez ragaszkodtam, ami egy meglehetősen új tesztelési eljárás, ahol különböző összetevőket tesztelhetünk, miközben különböző összetevőket kombinálhatunk egy számítógépes modellben és megnézhetjük, mit tesznek
– mutatott rá Heman az NPR-nek. – Amikor digitális modelleken teszteltem, nagyon-nagyon magas számokat kaptam a hatékonyságot illetően; amikor azonban tényleges emberi tesztelésre kerül sor, még mindig nem rendelkezem FDA tanúsítvánnyal.
Mint minden jó feltaláló, Heman is kipróbálta a saját termékét, de szerencsére a bőrrák általában nem szokott problémát jelenteni a 14 éveseknél.
Reméli, hogy a következő öt évben engedélyt kap az emberi tesztelésre
és megkapja az FDA-tanúsítványt.
Remélem, hogy ebből a szenvedélyprojektből egy nonprofit szervezet lesz 2028-ra
– hangsúlyozta. – A lehető legtöbb ember számára szeretnék méltányos és hozzáférhető bőrrákkezelést biztosítani.
Hozzátette: szeretne fenntartható megoldásokat találni globális problémákra, és reméli, hogy másokat is erre inspirálhat.