800. december 25-én császárrá koronázta Nagy Károly frank uralkodót III. Leó pápa Rómában, a karácsonyi misén. Károly ekkor ért hatalma csúcsára, miután egyesítette Nyugat- és Közép-Európa nagy részét. Uralkodásának 47 éve alatt 50 hadjáratot indított, és sokban személyesen is részt vett. A mai Spanyolországtól Magyarországig terjedt a hatalma. Ő volt az első császár Nyugat-Európában a római birodalom bukása óta, és őt tartják Franciaország illetve Németország atyjának.
Nagy Károly 791-ben maga vezette a hadait az avarok ellen. Egészen a mai Győrig menetelt, de az avarok kitértek a csata elől. A következő évek kisebb csatározásai után 795-76-ban az avarok meghódoltak a frankok előtt, akik megkezdték a lakosság keresztény hitre térítését. A 805. esztendőben a frankok megszervezték az avar tartományt, és egy helyi főembert állítottak királyként ország élére. A 881. évben megjelentek a Kárpát-medencében a magyarok előőrsei, és hamarosan felszámolták a frankok uralmát.
1066. október 14-én Hastingsnél megütközött Harold Godwinson angolszász és a Normandiai Vilmos normann serege. Harold meghalt a csatában, Vilmos pedig elfoglalta Dél-Angliát és bevonult Londonba. Karácsonykor koronázták meg a Westminster apátságban.
Ahogy ezt korábban megírtuk az Origón, amikor a szertartáson bemutatták a tömegnek, az emberek hangos kiáltással fejezték ki, hogy elfogadják királyuknak. Vilmos normann testőrei azonban nem értették az angolszász (óangol) nyelvet, és azt hitték, hogy lázadás tört ki, ezért felgyújtották az apátság melletti házakat. Erre valóban lázadás tört ki, amit alig sikerült elfojtani.
Hódító Vilmos uralkodásával új korszak kezdődött Angliában és túlzás nélkül Európában is. Egyebek mellett Robin Hood története őrzi a betelepült normann arisztokrácia és az elnyomott, őslakos angolszászok konfliktusát, illetve a szokások változását.
Egy másik tény, amely Hódító Vilmos uralkodásának kultúrtörténeti jelentőségét mutatja, a francia nyelv - mint az első számú udvari nyelv - elterjedése. Vilmos sosem egyesítette Normandiát és Angliát, hanem külön kormányozta ezeket, és két fiára hagyta örökségként a két országot. A nemesség azonban közössé vált, és a következő évszázadokban, egészen a százéves háborúig, nem csak szerteágazó rokoni szálak fűzték össze a kontinenst a szigetországgal, hanem a birtokok igazgatásának kérdése is. A normann urak jöttek-mentek Anglia és Normandia illetve között, és elterjesztették az ófrancia nyelvet Angliában. Így történhetett, hogy a XIII. sz. elején, a Plantagenetek udvarában franciául beszéltek az urak, pl. Westminstert Westmoutiers-nek hívták.
1492 szentestéjén Kolumbusz – legalábbis a spanyol uralkodónak írt levele szerint – Hispaniola partjainál fáradtan ledőlt a Santa Maria nevű hajó kabinjában, hogy pihenjen kissé. A hajót egy hajósinasra bízta, aki homokpadra futtatta a Santa Mariát. Mivel a legénységnek sehogy sem sikerült levontatni a zátonyról, Kolumbusz szétbontatta a hajót. A faanyagból egy erődöt építettek a parton, amelynek a kis flotta parancsnoka a La Navidad (Karácsony) nevet adta. Ez lett az első európai telep az Újvilágban, amelynek a lakói a zátonyra futott hajó matrózai voltak. Kolumbusz kénytelen volt hátrahagyni őket, mert nem fértek volna el a másik kis karavellán, a Ninán. (A flotta harmadik hajója, a Pinta korábban elszakadt tőlük.)
A történethez hozzátartozik, hogy amikor Kolumbusz a következő évben visszatért, a telep helyén csak üszkös gerendákat talált. Mint kiderült, az őslakosok szívélyesen fogadták a spanyolokat, akik azonban nemsokára megpróbálták nőket rabolni maguknak. A törzs tagjai erre feldühödtek és lemészárolták a telep minden európai lakóját.
1818. december 24-én, szenteste előtt az oberndorfi katolikus pap, Joseph Mohr megkérte az iskolaigazgatót, Franz Xaver Grubert, hogy komponáljon zenét egy versére. Mohr 2 évvel korábban, még diakónusként jegyezte le egy karácsonyi ének szövegét, de mivel nem értett a zenéhez, nem tudta befejezni a művet.
Gruber még aznap teljesítette a feladatot, vagyis megírta a dallamot és a zenei kíséretet két szóló énekesre, egy kórusra és gitárra. Ez utóbbira azért volt szükség, mert elromlott az oberndorfi templom orgonája. Így az esti misén a két szerző előadhatta a dalt, a közönség pedig velük ismételte a refrént.
Ez volt a „Stile Nacht, heilige Nacht" kezdetű dal ősbemutatója. A dalt Gruber szerint Karl Mauracher tette ismertté, aki orgonakészítő mesterként javította az oberndorfi orgonát is. Maurachert elvarázsolta a Csendes éj, és magával vitte a szerzeményt az otthonába, Zillertalba, ahol megtanulta a dalt a családjával együtt. Tőlük két vándor-népdalénekes család hallotta, és úgy megtetszett nekik, hogy felvették a repertoárjukba ezt a szerzeményt. A Rainer-család 1819 karácsonyán már nyilvános előadáson szerepelt ezzel a dallal. Ők olyan népszerűek volt, hogy a következő években felléptek Ferenc császár és Sándor cár előtt is. 1839-ben New Yorkban is elénekelték a Stile Nachtot. A szerzemény az 1840-es évekre eljutott Szászországba, és a porosz uralkodó, IV. Frigyes Vilmos kedvenc karácsonyi éneke lett.
A következő videón a Csendes éj egy steyri szabadtéri előadását láthatják-hallhatják:
A Csendes éj. c. dal mára a világ egyik legnépszerűbb éneke lett, és egyben a legismertebb karácsonyi dal. 300 nyelvre lefordították és 137 ezer felvételen szerepel. A Csendes éjt elénekelték a legnagyobb popsztárok: Bing Crosby, Elvis Presley, Simon & Garfunkel, Mariah Carey, Christina Aguilera, Enya. Még Justin Bieber is előadta.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!