A naptevékenység változása mintegy 11 éves ciklust követ. Ez a naptevékenységi ciklus vagy röviden napciklus. A megfigyelések kezdete óta a 25. ilyen ciklusnál járunk, amely 2019 decemberében kezdődött. Az egyes napciklusokat a napfoltok, a napkitörések és más naptevékenységek száma jellemzi.
Ha sok napfolt van, akkor a csillag is igen aktív lesz.
A kutatók eredetileg azt jósolták, hogy a 25. napciklus viszonylag gyengének számít majd, a naptevékenység pedig csökkenő tendenciát fog mutatni. Úgy tűnik azonban, hogy alaposan elszámolták magukat, és valójában pont fel fog erősödni a naptevékenység, amely a földi kommunikációs rendszert is alaposan megzavarhatja. A tetőzés 2024 elejére várható.
Az indiai IISER Kolkata Űrtudományi Kiválósági Központ kutatói újszerű összefüggést fedeztek fel a Nap mágneses mezeje és a napciklus között.
A megfigyelés arra utal, hogy jövőre a 25. ciklus eléri maximumát, és rendkívül intenzív naptevékenységre lehet számítani.
A kutatók a földi teleszkópok által gyűjtött adatokat tanulmányoztak. Az eredmények szerint a napfoltok a naptevékenység szerves részét képezik, annak katalizátorai, és nem csupán következményei.
Az ún. Waldmeier-hatás szerint a napfoltok számának növekedése és csökkenése a napciklus során nem szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy a Nap tevékenységének maximumát lassan, fokozatosan éri el, míg a minimumot hirtelen és gyorsan. A Waldmeier-hatás oka jelenleg ismeretlen, bár valószínűleg a Nap mágneses mezőinek bonyolult kölcsönhatásaival függ össze.
A kutatók számításai szerint a 25. napciklus maximális intenzitása 2024 elején várható. Az erős naptevékenység komoly problémákat okozhat bolygónkon; hatással lehet a Föld magnetoszférájára, ionoszférájára és felső légkörére, ami megzavarhatja a rádiótávközlést és a GPS-rendszereket.
Ha ez nem lenne elég, olyan geomágneses viharok keletkezhetnek, amelyek megrongálhatják az elektromos vezetékeket, akár áramkimaradások is lehetnek.
A naptevékenység a műholdak működését is komolyan zavarhatja. Ezért a Nap viselkedésének figyelése és előrejelzése kulcsfontosságú a lehetséges hatások mérséklése szempontjából.
Az eredményeket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szakfolyóiratban ismertették.