A feltételezett meteor – amelyet először az amerikai kormány műholdjai észleltek – 2014-ben semmisült meg a Csendes-óceán felett, és darabjai szétszóródtak a vízben. A CNEOS 2014-01-08 (vagy egyszerűbben IM1) besorolású ún. bolida sebessége szokatlannak számított, ezért hamar a figyelem középpontjába került, többen kilőtt rakétának gondolták, sőt egyes kutatók – például Avi Loeb, a Harvard Egyetem neves csillagásza – egyenesen azt állítják, hogy földönkívüli technológia maradványai pihennek az óceán fenekén.
A Galileo-projekt részeként expedíciót indítottak a maradványok felkutatására. Erős ritkaföldfém mágnesek segítségével több száz, 0,05–1,3 milliméter átmérőjű apró gömböt találtak 2 kilométer mélyen a tengeri üledékben, a Manus-szigettől mintegy 85 kilométerre északra.
A Harvard Egyetem kutatói 57 mintát elemeztek kémiailag, és azt találták, hogy ezek közül néhány a felépítése alapján nagy valószínűséggel nem a Naprendszerből származik.
Szinte minden jel arra utal, hogy az IM1 a légkörbe lépés előtt keresztülhaladt a csillagközi téren.
"Ez egy történelmi felfedezés, most először került az emberiség kezébe csillagközi objektumból származó anyag. Rendkívül elégedett vagyok a szigorú szempontok alapján végzett tudományos elemzés eredményével" – mondta Charles Hoskinson amerikai vállalkozó, aki segített finanszírozni a meteor maradványait felkutató expedíciót.
Az elemzés magába foglalta a gömböket alkotó elemek arányainak meghatározását. A vizsgált minták a feltételezések szerint a meteor felszínéről szakadtak le, amikor az objektum a légkörben megsemmisült.
Leginkább a vas izotópjainak aránya utal a Naprendszeren kívüli eredetre, de a gömbök ugyancsak gazdagok berilliumban (Be), lantánban (La) és uránban (U), ami szintén csillagközi származást jelez. Az elemek ezen arányát még soha nem figyelték meg egyetlen korábban vizsgált meteoritban sem.
A közölt tanulmány szerint a gömbök magas urántartalma felveti annak lehetőségét, hogy a maradványok nem egy meteor részei, hanem egy idegen civilizáció űreszközéből származhatnak. Ennek eldöntéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek. Az idegen technológiával kapcsolatos elmélet nagy valószínűséggel hatalmas vitákat fog kiváltani a tudományos közösségben; magát a Galileo-projektet is sok bírálat érte, amiért aktívan foglalkozik a csillagközi meteorok vizsgálata mellett a földönkívüli technológia keresésével.