23 millió éves megkövesedett mangroveerdőt fedeztek fel Panamában

Egy a Panamában lévő Barro Colorado-szigeten felfedezett fosszilizált faminta.

A Barro Colorado-szigeten felfedezett mangroveerdő fosszília az mutatja, hogy Panama középső részén valaha óriási mangroveerdő volt, ami konzerválódott, amikor egy vulkanikus sárfolyás betemette 23 millió évvel ezelőtt. A fák akár 40 méter magasak is lehettek. - írja a Live Science.

A kutatók először 2018-ban fedezték fel a fosszíliákat egy geológiai expedíció során Barro Colorado-szigeten. A sziget Panama ember által alkotott Gatun-tóban helyezkedik el, ahol évente több ezer hajó megy keresztül, amikor keresztül hajóznak a Panama-csatornán. A sziget valamikor egy dombos táj része volt, de elmerült 1913-ban, amikor a mérnökök gátat építettek a Chagres-folyóra, hogy megépítéséig a csatornát, és 1923-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Ma a sziget trópusi erdejei a legintenzívebben tanulmányozottak között vannak a világon. A kutatók sose gondolták, hogy itt fosszília erdő lehet, mivel számos tudós vizsgálta a szigetet az elmúlt században és senki nem számolt be erről. Nehéz külön választani a fosszíliákat az erőben lévő többi bomló fától, mert úgy néznek ki, mint a rothadó fatönkök.

Egy a Panamában lévő Barro Colorado-szigeten felfedezett fosszilizált faminta. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/plants/23-million-year-old-petrified-mangrove-forest-discovered-hiding-in-plain-sight-in-panama

Megjelenésük ellenére a mangrove fosszíliák bámulatosan konzerválódak, mivel a vulkánkitörés, ami 23 millió évvel ezelőtt, a miocén korszak (23 millió-5.3 millió évvel ezelőtt) elején betemette a fákat, lelassította a bomlást és a tájat időben rögzítette.

A fosszília faminták nagy mennyiségű információt raktároznak. A celluláris struktúra mineralizálódott az eónok alatt és érintetlenül megmaradt, így a kutatóknak ritka és nagyszerű lehetőséget nyújt, hogy visszautazzanak az időben.

A kutatók 121 fosszilizált famintát vizsgáltak, amik egy kis patakban feküdtek szabadon, és közülük 50 egy korábban ismeretlen fajhoz tartozik, aminek a Sonneratioxylon barrocoloradoensis nevet adták.

Camila Martínez Aguillón paleontológus, a tanulmány vezetője a Barro Colorado-szigeten egy mangrove fosszília mellett ül. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/plants/23-million-year-old-petrified-mangrove-forest-discovered-hiding-in-plain-sight-in-panama

Az újonnan felfedezett fajok hasonlítanak azokra a mangrovefákra, amik Délkelet-Ázsiában, Ausztrálázsiában (egy régió, ami magába foglalja Ausztráliát, Új-Zélandot és néhány környező szigetet), és a trópusi Afrik részein nőnek ma.
De egy 2023 márciusában a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology magazinokban megjelent tanulmány szerint az ősi erdők sokkal magasabbak voltak, mint a modern mangrovék. Míg a legtöbb élő mangrovefa lombkoronája eléri a körülbelül 13 méter magasságot, a Sonneratioxylon barrocoloradoensis körülbelül 25 méter magasra nőtt és nőhetett akár 40 méteresre is.

Az újonnan felfedezett fosszília mangrove fajok magasabbra nőttek, mint amik ma Délkelet-Ázsiában nőnek (a képen). Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/plants/23-million-year-old-petrified-mangrove-forest-discovered-hiding-in-plain-sight-in-panama

Az ősi fák valószínűleg ugyanazt a túlélési stratégiát fejlesztették ki, amit a mai mangrovék használnak, inkább a kissé sós vizet preferálták, mint a nagyon sós óceáni vizeket. Az erdő egy keskeny félszigetet szegélyezett, ami a jelenlegi Panama középső részét Észak-Amerikával kötötte össze, mielőtt Panama földszorosa kialakult körülbelül 23 millió-3 millió évvel ezelőtt.
Az összes mangrove fosszília ugyanabban az állapotban maradt meg, ezért a kutatók úgy vélik, hogy az erdőt egyetlen vulkánkitörés söpörte el, ami elöntötte sárral a tájat.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)