Többször is csodálatos északi fény villanhat fel Magyarország felett

Valósággal izzott a sarki fény a Balatonfelvidéken

Ahhoz, hogy az egyik legcsodálatosabb természeti jelenségben, az északi fényben gyönyörködhessünk, általában a messzi északra, Norvégiába vagy Izlandra kell utaznunk. 2024 azonban rendkívül különleges évnek ígérkezik a sarki fény láthatósága szempontjából, ugyanis nemcsak a sarkköri vidékeken, hanem Dél-Európában és Magyarországon is igen nagy eséllyel fog várhatóan többször felvillanni az „aurora borealis", vagyis az északi fény olyan varázslatos színekben, mint ahogy 2023 novemberében láthattuk a Dunántúlon és Budapest környékén.

A 2024-es év az északi fény éve lesz

Az égbolton felvillanó északi fénynek nevezett élénkvörös, zöld és bíbor fényszalagokat a Napból érkező nagy energiájú töltött részecskék – az úgynevezett napszél –, és a Föld atmoszférájának kölcsönhatása okozza. Amikor ezek a roppant nagy sebességgel száguldó részecskék elérik a Földet, bolygónk mágneses tere a sarki régiók felé téríti ki őket.

Valósággal izzott a sarki fény a Balatonfelvidéken Forrás: Veol/Szabó Róbert

Mindez pedig azt jelenti, hogy az északi féltekén a sarki fényjelenséget jellemzően csak az északi sarkkör feletti arktikus területekről lehet megfigyelni. Tavaly novemberben teljesen szokatlan módon az éjszakai égbolt Dél-Angliától Szlovéniáig többször is bíborvörös színben pompázott a szokatlanul erős északi fény miatt. A rendkívül látványos égi jelenség Magyarországról is észlelhető volt, ahogy erről korábban az Origón írtunk. A napfizikusok a tavaly novemberi és Európa nagy részéről átható sarki fény felragyogása előtt közvetlenül egy nagy kitörést figyeltek meg a Nap felszínén, ezért a geomágneses aktivitás kiugrását jelezték az ezt követő napokra.

Nagyon ritka Magyarország felett az akkora intenzitású sarki fény, mint amilyen a tavaly novemberi volt Forrás: MTVA-Híradó

Az északi fény általában a mágneses pólustól számított és nagyjából háromezer kilométeres átmérőjű körön belül szokott felvillanni. Ha azonban egy nagyobb CME ( Coronal Mass Ejection) vagyis koronakidobódás történik, ez a kör esetenként jelentősen kitágulhat. A koronakidobódások a Nap mágneses terének instabilitására vezethetők vissza.

Ha a Föld pont a koronakidobódás irányába fekszik, akkor erős mágneses viharok alakulhatnak ki,

és a Napból érkező nagy energiájú részecskék a magnetoszférával ütközve komoly zavarokat okozhatnak az elektromos hálózatokban.

A sarki fényt a Napból érkező nagy energiájú töltött részecskék okozzák, amelyek ütköznek az atmoszférával Forrás: Science Photo Library via AFP/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

Ilyen esetben pedig még az alacsonyabb szélességi körökön is jelentősen megnő az északi fény felvillanásának valószínűsége. Ez történt tavaly novemberben, amikor a sarki fény szenzációs színskáláját egészen az olaszországi Pugliáig és a görögországi Közép-Macedóniáig lehetett látni.

Idén az északi fény észlelése sokkal könnyebb lehet akár Magyarország területéről is

A sarki fény színe attól függ, hogy a légkörben milyen magasságban és milyen gázmolekulákkal ütköznek a Napból érkező nagy energiájú részecskék. Az ütközés során különböző mennyiségű energia szabadul fel különféle hullámhosszú fényként. Az oxigén zöld fényt bocsát ki, ha körülbelül 100 km-rel a Föld felett ütközik a napszél részecskéivel, de 160-320 km-es magasságban már vörös sarki fényt produkál – ez viszont igen ritka látvány.

Soha nem láttak korábban ehhez hasonló sarki fény jelenséget Forrás: Kari Saari

A nitrogénnel ütköző részecskék kékes színű fényt gerjesztenek, de nagy magasságban az izzás lilás árnyalatú. Az északi fény gyakorisága, illetve intenzitása a napciklustól függ. A naptevékenység erősségét a csillagászok az egyes, a naptevékenységhez kapcsolódó jelenségek mennyiségére és intenzitására vonatkozó mérőszámokkal szokták kifejezni. (A legszélesebb körben használt ilyen mutató az úgynevezett Wolf-féle napfolt-relatívszám.) A naptevékenység változása tizenegy éves periódust követ, vagyis tizenegy évenként válik a legerősebbé.

Napvihar által keltett sarki fény Forrás: AFP/Pekka Sakki

Amikor a naptevékenység a legerősebb, a magnetoszférában - a van Allen-övekben - állandóan jelenlevő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a sarki fény néven ismert fényjelenséget okozva.

Tizenegy évente a Nap mágneses tere teljesen átfordul.

Ahogy közeledünk ehhez a 2024-es vagy 2025-ös csúcshoz, drámai mértékben megnövekszik a napfoltok száma, illetve a Nap aktivitása.

Aurora borealis a svájci Matterhorn felett Forrás: Goodfreephotos

Éppen ezért idén sokkal nagyobb eséllyel láthatunk északi fényt még Magyarország területéről is, elsősorban a tavaszi és az őszi napforduló idején. Úgy tűnik, hogy 2024-ben az északi fény sokkal erősebb és gyakoribb lesz, mint bő egy évtizede volt.