A lantibiotikum egy módosított aminosavlánc, amelyet a baktériumok szaporodásának megakadályozására adnak az élelmiszerekhez. Ez az első, természetes tartósítószer, ami megöli az úgynevezett gram-negatív baktériumokat.
Utóbbiak sajátos jellemzője a minden baktériumsejtet borító kettős hártya, ami megakadályozza, hogy bizonyos szerek és antibiotikumok behatolhassanak a sejtbe,
ez pedig ellenállóbbá teszi őket.
A lantibiotikumot szinte mindenben használják a sörtől a kolbászon át a sajtokon keresztül, a mártogatós szószokig
– derül ki a kutatásból, amelyet a Chicagói Egyetem kutatói az ACS Chemical Biology című szaklapban tettek közzé.
A nizint, a lantibiotikum egyik népszerű típusát a tehenek tejmirigyeiben élő baktériumok termelik, és az új tanulmány szerint hatással lehet a kórokozókra és a hasznos, szervezetünkkel szimbiózisban élő (kommenzális) bélbaktériumokra az emberi szervezetben. A Lactococcus lactis nevű baktérium segítségével állítják elő a tejből. Ipari mennyiségben való szintetizálásra nem alkalmas, ezért az összes felhasznált nizin természetes eredetű.
Antibakteriális hatása miatt leginkább sajtokban alkalmazzák, ezáltal az élelmiszer jóval tovább eltarthatóvá válik.
Előfordulhat más tejtermékekben, konzerv-ételekben, húsételekben, sörben, liszttartalmú élelmiszerekben, savanyúságokban és mézben egyaránt.
A nizin lényegében egy antibiotikum, amelyet már régóta adnak az élelmiszereinkhez, de még nem vizsgálták kellőképpen, hogy milyen hatással lehet a bélmikrobáinkra
– mondta a, Zhenrun Zhang, a tanulmány szerzője. – Bár nagyon hatékony lehet az élelmiszerek szennyeződésének megelőzésében, nagyobb hatással lehet az emberi bélmikrobáinkra is.
Zhang és munkatársai az emberi bélbaktériumok genomjának nyilvános adatbázisát vizsgálták, hogy azonosítsák azokat a géneket, amelyek hat különböző, a nizinhez hasonló lantibiotikumot termelnek.
Ezután ezeknek a lantibiotikumoknak a változatait állították elő, hogy teszteljék a kórokozókra és a bélben élő baktériumokra gyakorolt hatásukat.
Az új kutatás szerint ezek a lantibiotikumok elpusztították a kórokozókat, de a hasznos baktériumokat is.
Ez a tanulmány az elsők között mutatja be, hogy a bél hasznos baktériumai érzékenyek a lantibiotikumokra, és néha érzékenyebben reagálnak, mint a kórokozók
– magyarázta Zhang egy közleményben. – A számos élelmiszerben megtalálható lantibiotikumok szintjével nagyon valószínű, hogy a bélrendszerünk egészségére is hatással lehetnek.
A szakemberek megvizsgálták a lantibiotikumok molekuláris szerkezetét is, hogy jobban megértsék, hogyan lehet antimikrobiális tulajdonságaikat a „jóra használni”. Ennek eredményei arra utalnak, hogy segíthetnek az antibiotikumoknak ellenálló fertőzéseket leküzdeni.
A tudósok szerint nagyon úgy tűnik, hogy a lantibiotikumok és a lantibiotikum-termelő baktériumok nem feltétlenül tesznek jót az egészségnek.
Épp ezért keresik a módját annak, hogyan lehetne ezeket a lehetséges rossz hatásokat ellensúlyozni, miközben kihasználják előnyösebb, antimikrobiális tulajdonságaikat.