Népszavazás döntötte meg, majd élesztette újjá a monarchiát

Nikolasz Plasztirasz tábornok, a forradalom vezetője, amint átadja a politikusoknak a kormányzást

Fotó: Ένωση Δημοκρατικού Κέντρου / CC BY-SA 4.0

Görögország a 19. században nyerte el függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Az ország államformája királyság lett, célja pedig az, hogy minden görögök által lakott terület a fennhatósága alá kerüljön. Hogy ezt elérje, harcolt a Balkán-háborúkban (1912-13), az antanthatalmak oldalán az első világháborúban, s rögtön utána a görög-török háború (1919-1922) is kitört. A görög hadsereg azonban ezekben a harcokban 1922-re összeomlott.

Börtönnel fenyegették a királyság támogatóit

 

Mikor a törökök elleni háborús összeomlás bekövetkezett, kitört a hadsereg vezetői által irányított forradalom (amit később úgy is neveztek el, hogy „a Forradalom”), mely során ugyan nem számolták fel a királyságot, de megszüntették a monarchista lapokat, illetve az addigi politikai állapotokat támogató politikusokat is elüldözték. 1924-ben az államforma kérdését titkos népszavazásra bocsájtották, és elsöprő többséggel (69,5%, illetve 30,5%) a köztársasági államformát választotta a lakosság. Ezután I. Konstantin király száműzetésbe vonult, s vele együtt fia, a későbbi II. György is.

I. Konstantin görög király a családjával
Fotó: Library of Congress / Wikimedia Commons

 Az államformaváltás meglehetősen békésen zajlott, számos korabeli lap megjegyezte az erőszak, illetve a különböző pártokat képviselő táborok konfliktusainak hiányát. Bár ezzel ellentmondásosnak hat, hogy az ezután kiadott „köztársaság védelméről szóló rendelet” tiltja a királyság visszatérésének nyilvános támogatását, illetve a népszavazás érvényességének és szabályosságának vitatását. Azokat, akiket ilyen bűncselekményért ítéltek el, minimum 6 hónapos börtönbüntetésre számíthattak.

 

Jól kezdődött, de balul sült el a bulgáriai kaland

 

A fiatal köztársaság gyenge pilléreken nyugodott ebben az időszakban. Míg a görög parlament az új alkotmányról vitázott, Theodorosz Pangalosz tábornok puccsot tervezett. 1925. június 24-én el is indította ezt, és szinte ellenállás nélkül sikerült megszereznie a hatalmat. Ezután követelte a parlamenttől, hogy szavazzon neki bizalmat, amit 208-ból 185-en meg is tettek, köztük az új miniszterelnök, Alexandrosz Papanasztasiou is. Mintha a fiatal köztársaságnak nem lett volna elég problémája, a törékeny belpolitika mellé egy Bulgáriával szembeni fagyos külpolitika is társult. Október 18-án egy határmenti összetűzést követően Pangalosz elrendelte Bulgária megszállását. 

Theodorosz Pangalosz tábornok
Fotó: Agence de presse Meurisse - Bibliothèque nationale de France / Wikimedia Commons

A támadás elhárítására képtelen Bulgária a Népszövetségtől kért segítséget, ami felszólítást is intézett Görögországhoz, hogy hagyjon fel a katonai művelettel és fizessen kártérítést Bulgáriának. A rövid konfliktusban nagyjából 50 ember vesztette életét. 

Ezután Görögország egy meghasonlott demokráciának számított. 

Ugyan törvényileg biztosította az általános demokratikus jogokat, de a valóságban igyekeztek letörni a kormányellenes megnyilvánulásokat. 1929-36 között politikai okokból közel húszezer embert vontak büntetőeljárás alá, vagy száműztek a távolabbi szigetekre.

 

Fordult a kocka: a királypárti erők megdöntötték a köztársaságot

 

Gazdasági szempontból Elefthériosz Venizélosz (kisebb megszakításokkal 1928. és 1933. között volt miniszterelnök) irányítása alatt stabilitás, sőt jólét volt jellemző az országra. A gazdasági válság viszont a görögöket is elérte, és ismét ingataggá váltak a politika oszlopai. A monarchia restaurálásának a lehetősége egyre erősödött és megindultak a belharcok. 

Elefthériosz Venizélosz miniszterelnök
Fotó:  Harris & Ewing - Library of Congress / Wikimedia Commons

Ezeknek a végén a királypárti erők megdöntötték a köztársaságot és 1935. november 3-án népszavazást tartottak. A királyságpárti tábor gyanúsan elsöprő fölénnyel 98%-os győzelmet aratott a szavazáson. Georgiosz Kondülisz lett az újra monarchiává vált Görögország miniszterelnöke, II. György pedig királyként tért vissza az országba.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.