A szerzők tanulmányozták az emberi okkupáció üledékeit és az elszenesedett magvakban lévő radioaktív szén koncentrációt, hogy meghatározzák a dátumokat a „Hallstatt Plató” perióduson (Kr. e. 770–420). Előző munka azt mutatja, hogy a szénizotópos kormeghatározás nem határozza meg hajszálpontosan a Hallstatt plató perióduson belüli időket. Lehet, hogy azért, mert a perióduson belüli alacsony Nap aktivitás kevés C-14 izotópot produkált. Ez egy kulcsfontosságú oka annak, hogy Jeruzsálemben kevés szénizotópos kormeghatározás történt, bár a város régészetileg nagy jelentőségű.
Jeruzsálemben a régészeti dokumentumokat a Biblián alapuló időkkel társították, vagy összehasonlították a kerámiát más helyszínekkel. Szóval sosem voltak abszolút datálva.
Ókori város
A kutatók 103 magmintát vizsgáltak meg és 5 helyszínről (Jeruzsálem szomszédságában a Templom-hegy déli részén) származó más maradványokat. Az új módszer a szénizotópos kormeghatározást és a mikrorégészetet (precíz elemzési módszerek egy csoportja) alkalmazta a magvakkal társított üledékrétegekre, és aztán a dátumokat mérésekkel igazolták; a fák évgyűrűiből származó légköri szenet megmérték a Kr. e. 624–572 időszakban. Ez hatékonyan eliminálta a Hallstatt plató időszak legtöbb bizonytalanságát.
A tanulmány új bizonyítékot tárt fel arra, hogy Jeruzsálemet Kr. e. 12-10. században telepítették be, és, hogy a város Kr. e. 9. században nyugatra terjeszkedett. A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy a Kr. e. 9. század közepén volt egy földrengés: egy összeomlott kőréteg és károsodott épületanyagok, amit egy rekonstrukciós periódus követett. Ezt az eseményt említi a Biblia, de sosem volt szilárdan datálva.
A csapat látta annak jeleit, hogy bizonyos helyszíneket tartósan használtak a földrengés után és a babiloni invázió előtt, ami egy viszonylag stabil politikai és gazdasági időszakot mutat. A település időszaka egy masszív tűzvésszel ért véget, amit a Kr. e. 586-os babiloni rombolással azonosítottak, melyet ír a Biblia és az Új Babiloni feljegyzéseik is.
Szénizotópos kronológia
Mégsem mindenki van meggyőzve arról, hogy az új kronológia megbízható. Israel Finkelstein, a Tel Avivi Egyetem régésze szerint sok minta, amit tanulmányban használtak nem ideális régészeti kontextusból származik. Ez azt jelenti, hogy a minták az öt helyszín körül csak egyből vannak, és néhány másikat megbízhatónak lehet tekinteni, míg a többi csak a legkorábbi lehetséges dátumot nyújtja egy adott réteget illetően.
És bár áttörés volt a Hallstatt plató szénizotópos kormeghatározása, ez sem nehézségektől mentes, mivel olyan mintákon alapszik, amik egy szobából valók, ami nem közvetlen bizonyítéka a 8. századi földrengésnek, sem a 6. századi babiloni rombolásnak. De azt is hozzáteszi, hogy Jeruzsálem szénizotópos kormeghatározása az első lépés egy fontos misszióban.
(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)