Közelharccal zárult a magyar válogatott meccse a brazilok ellen

Vágólapra másolva!

Az Aranycsapat joggal számított esélyesnek az 1954-es világbajnokság kupájára. A tornát olyan, a mai napig legendásnak hírű meccsek előzték meg, mint az angolokkal játszott 6:3 vagy a későbbi 7-1. A magabiztos magyarok a komoly ellenfélnek számító brazilok játékára fel voltak készülve, az indokolatlan brutalitásukra viszont kevésbé. A berni csataként elhíresült mérkőzés végül jelentős magyar győzelemmel zárult.

Múlt-kor

Vágólapra másolva!

Aranycsapat világbajnokság foci történelem

Mindkét együttes erősen kezdett, Brazília az 5-0-ás eredménnyel lényegében kiütötte Mexikót, a magyar válogatott pedig kilencet rúgott Dél-Koreának, nyolcat pedig a nyugat-németeknek. Ez a bravúros eredmény ma is elismerés méltó lenne, hetven éve pedig rekordnak számított. Az addigi bajnokságok történetében még egyetlen csapatnak sem sikerült tizenhét gólt rúgnia két mérkőzés alatt.

Brutalitás a gyepen

Sebes Gusztáv együttese nem a legjobb formájában lépett a pályára. A kulcsember, Puskás Ferenc ugyanis sérülés miatt nem játszhatott, és ez teljesen átírta a korábbi taktikát. A magyar csapat nem becsülte alá az ellenfelét, a brazilok kemény riválisnak számítottak.

brazil-magyar meccs, aranycsapat, foci, labdarúgás — Puskás Ferenc és Hidegkuti Nándor 1954-ben
Fotó: Fotó: wikipedia

Így Sebes Gusztáv szövetségi kapitány Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Tóth József, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Czibor Zoltán, Tóth Mihály tizenegyét küldte pályára.

Határozottan kezdett a csapat, Hidegkuti Nándor és Kocsis Sándor már az első 10 percben betaláltak az ellenfél kapujába. A brazilok ezt követően csak futni tudtak az eredmény után. Az első szépítés egy tizenegyesből érkezett, Djalma Santos találatával 2-1-re változott az állás. A második félidőben ismét magyar találat született. A büntetőt Lantos Mihály váltotta sikeresen gólra a 61. percben.

Az ellenfél nem omlott össze, helyette még nagyobb intenzitással vetették bele magukat a küzdelembe. Az eredmény nem maradt el, ismét javítani tudtak a dél-amerikai labdarúgók. Ahogy peregtek a meccs percei, a játkosok úgy váltak egyre agresszívabbá. Nilton Santos volt az egyik legvérmesebb a brazilok közül.

A magát inkább ketrecharcosnak, mint focistának képzelő férfi Tóth József és Bozsik József ellen is szabálytalanságot követett el.

Az indokolatlan rúgást Bozsik nem hagyta annyiban és felemelte az öklét, tettlegességig azonban nem fajult el a vita. A bíró mindkettőjüket kiállította. A döntő szó végül mégsem az angol játékvezetőé volt, hanem Kocsis Sándoré, aki az utolsó percekben fejelt a hálóba. A rivális csapat egyre nehezebben viselte a közelgő vereség érzetét, amely így még inkább növelte bennük a dühöt. Humberto Tozzi alaposan megrúgta Buzánszkyt, válaszul a magyar gólra.

Az indokolatlan erőszakot piros lappal díjazták, így az utolsó pillanatokat már emberhátrányban játszotta a tengerentúli válogatott. Magyarország továbbjutott, az Aranycsapatot azonban váratlanul érte a további agresszió.

A meccs véget ért, a harc nem

A fair playt hírből sem ismerő brazilok képtelenek voltak elfogadni, hogy alul maradtak. Egyes források szerint már a pályán nekiestek az ellenfél játékosai a magyaroknak. A helyszínre rendelt svájci rendfenntartó erők képtelenek voltak úrrá lenni a helyzeten.

Az utcai tömegverekedéshez hasonló jelenet viszont a pályáról kivezető folyosón és az öltözőben alakult ki. Lényegében mindennel támadtak, ami a kezük ügyébe akadt, a stoplis cipőtől az üvegekig. A magyarok ahogy tudtak, védekeztek. Állítólag Puskás alaposan kivette a részét a harcból, egy üveget vágott az egyik ellenfeléhez.

Mindkét csapat vágásokkal, zúzódásokkal távozott a stadionból, néhány labdarúgó sebe annyira súlyos volt, hogy össze is kellett varrni. Az értelmetlen dulakodás mit sem változtatott az eredményen: Magyarország tovább menetelt egészen a döntőig, ahol végül a Német Szövetségi Köztársaság együttesétől 3-2-re kikapott, így ezüstéremmel zárta a világbajnokságot.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.