Csapattársai sem tudták megakadályozni Szűcs Sándor kivégzését

A tragikus sorsú labdarúgó, Szűcs Sándor és szerelme, Kovács Erzsi táncdalénekesnő

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán - Arcanum

A Rákosi-korszak diktatúrájának szorítása mindenre és mindenkire kiterjedt. Nem voltak kivételek a labdarúgók sem, akiknek még a magánéletébe is beleszóltak. Néhányan megpróbáltak elmenekülni az országból, többségüket viszont elfogták. Szűcs Sándor kivételesen súlyos büntetést kapott: a disszidálási kísérletért az életét vették el a kommunisták.

Fényesen induló karrier

A fiatal hátvéd rendkívül tehetségesnek bizonyult, és már 19 évesen a válogatott tagja lett. Klubcsapata az Újpest volt, amely 1950-ben beolvad a Belügyminisztérium sportegyesületébe. Az újonnan megalakuló Budapesti Dózsa Sport Egyesület immár a rendőrség kötelékébe tartozott, ez pedig rendőrtiszti rangot és szolgálati fegyvert jelentett számukra. 

Így vált kötelezően rendőrfőhadnaggyá az eredetileg géplakatos végzettséggel rendelkező sportoló. 

A jó fizikummal megáldott újpesti játékos karrierje szépen ívelt felfelé, közben megházasodott és két gyermeke is született. Egyik nyáron csapatával Hévízen edzőtáborozott, ahol megismerkedett Kovács Erzsivel. 

Rákosi Mátyás nevéhez fűződik az 1945 utáni kommunista diktatúra  legkíméletlenebb szakasza
Fotó: Wikimedia Commons

A kölcsönös szimpátiából csakhamar szerelem lett. A fiatal táncdalénekesnő elhagyta korábbi férjét, hogy Szűccsel lehessen, aki viszont vonakodott ugyanezt megtenni. Hiába titkolták, a tiltott románc kitudódott, amely egyre fojtogatóbb légkört teremtett számukra. A kommunista rendszer szemében szálka volt a „szocialista erkölcsöket” sértő párkapcsolat, ezért minél előbb véget akartak vetni neki. Csáki Sándor, a Budapesti Dózsa szakosztályelnöke utasította a labdarúgót, hogy vessen véget a dolgoknak, különben mindkettőjüket táborba zárják, ahonnan soha többet nem jutnak ki.

 

Az államvédelem célkeresztjében

A két fiatal nem volt hajlandó a viszonyuk lezárására, ezért csak egy út maradt számukra, amely nyugat felé vezetett. Ebben az időben a magyar futballisták rendkívül kelendőek voltak külföldön, Szűcs pedig kedvező ajánlatot kapott az AC Milantól. A helyzetüket megnehezítette, hogy az ország elhagyása 1948-tól minden igazolt játékosnak tilos volt. 

Szűcs Sándor szerelme, Kovács Erzsi tándalénekesnő 1963-ban. A nő szerencsésnek számított, mert őt "csak" négy év börtönre ítélték 
Fotó: Fortepan/Rádió és Televízió Újság

A szökés megtervezéséhez a lehető legrosszabb emberhez, Kovács Józsefhez fordultak segítségért. A titokban az ÁVH ügynökeként működő férfi készséggel állt szolgálatukra. A hatalom gyorsan értesült a készülő disszidálásról, és elhatározták, hogy példát statuálnak az esettel. Kovács felajánlotta nekik, hogy fél kiló arany és ötezer dollár ellenében eljuttatja őket a Nagytilajon fekvő birtokára, amely határos Ausztriával, és onnan sikeresen elhagyhatják az országot. Az embercsempész kezdettől fogva furcsán viselkedett, ez azonban nem tűnt fel nekik. Ragaszkodott például ahhoz, hogy a sportoló vigye magával a fegyverét az útra, hátha szüksége lehet rá.

Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a kommunista diktatúra hírhedt elnyomó apparátusa volt
Fotó: Fortepan

 Szűcsék végül 1951. március 5-én indultak el abban a hitben, hogy az új életet jelentő határ felé tartanak. Szabadság helyett viszont a hatóságok és letartóztatás várta őket az említett településen, ahonnan még több tíz kilométer választotta el őket Ausztriától. 

Ügyük a Budapesti Katonai Törvényszék elé került, ahol gyorsított eljárásban igyekeztek minél előbb elítélni őket. 

A labdarúgó kezdetben nem is sejtette, hogy milyen következményekkel kell szembenézniük. Sokáig az járt a fejében, hogy mint híres játékos, nem merik komolyan megbüntetni. Ennél nem is tévedhetett volna nagyobbat. A tárgyalás szigorúan titkos volt, ráadásul a vádlottak a kirendelt ügyvéddel sem beszélhettek.

 

Kíméletlen ítélet

Kettőjük közül Kovács Erzsi volt a szerencsésebb, ő négy év börtönbüntetést kapott, szerelmére viszont kimondták a halálos ítéletet. A sportolót megdöbbentette a kiszabott büntetés, és üzent csapattársainak, Szusza Ferencnek és Puskás Ferencnek, hogy befolyásukkal érjék el a döntés enyhítését. Ehhez sajnos még a legnagyobb magyar labdarúgó is kevés volt, Szűcs Sándoron június 4-én végrehajtották az ítéletet. 

A kommunista terror áldozata, Szűcs Sándor síremléke
Fotó: Wikimedia Commons

Mindamellett, hogy az ÁVH előre kitervelte csapdába csalását, a másik megbotránkoztató dolog az esetben, hogy az 1950. évi 26. számú törvényerejű rendeletet, amely alapján kivégezték, soha nem lett kihirdetve. A rendszerváltásig halála és sírjának pontos helye is titoknak számított, ennek ellenére csapattársai pontosan tudták, hogy mi történt és 1956-ig nem kísérelték meg elhagyni az országot.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.