1919. augusztus 1-jén díszszemlével ünnepelték az antant győzelmét Párizsban. Eredetileg úgy tervezték, hogy vadászgépek repülnek majd el a Champs Elysées-en vonuló csapatok fölött. A kijelölt pilótáknak azonban nem volt szerencséjük, mert a hadvezetés úgy döntött, ők is inkább a földi menetben vonuljanak fel a nézők előtt, nem pedig a levegőben. Ez annyira sértette a francia pilóták önérzetét, hogy bosszút forraltak, és kitalálták a saját ünnepségüket: egy gépnek át kell repülnie a Diadalív alatt. Az első számú pilóta Jean Navarre volt, aki 12 győzelmet aratott a háborúban. Navarre azonban gyakorlás közben lezuhant és meghalt. Így Charles Godefroy vállalkozott a feladatra.
A pilóta egy újságíró barátja kíséretében többször terepszemlét tartott a Diadalívnél, a repüléseket pedig messze Párizstól, Dél-Franciaországban, a miramasi viadukt alatt gyakorolta.
A nagy nap augusztus 7-én következett el. Godefroy egy Nieuport 27 típusú vadásszal reggel 07:20-kor szállt fel egy közel repülőtérről. Kétszer körberepülte a Diadalívet, majd eltávolodott, és visszafordult. Az Avenue de la Grande-Armeé-n közeledett, lenyomta a gépet majdnem talajszintre és mesteri eleganciával keresztülrepült a Diadalív nyílásán.
A nyílás szélessége 14,5 méter, a gép fesztávja 8,2 méter volt, tehát sok hely nem maradt a szárny két vége mellett.
Mivel az összeesküvők két filmkamerát is vitték magukkal, megmaradt az utókornak a szenzációs mutatvány.
A francia hadvezetés formálisan nem büntette meg a pilótát, de nyomatékosan javasolták neki a leszerelést. Godafroy Aubervilliers-benn borászatot alapított, és nem repült többé. A kormány betiltotta a mutatványáról készült felvételek sugárzását.
62 évvel később, 1981-ben megismételte ezt a kockázatos repülést egy francia oktató, Alain Marchand egy SOCATA Rallye géppel. Az ő repülését is felvették, a felvétel rossz minőségű, de jól látszik rajta, milyen alacsonyan érkezett Marchand a Diadalívhez.
A pilótát 5 ezer frankra büntették.
Párizs másik ékessége is hagyományosan vonzza a vakmerő pilótákat.
Az első dokumentált eset 1926 februárjában történt, amikor Leon Collett megpróbált átrepülni az Eiffel-torony alatt. A gépe azonban beleakadt a tornyon levő rádióadó lelógó antennájába, és lezuhant, A pilóta az összetört gépben lelte a halálát.
1984-ben az amerikai Robert Moriarty épp Párizsban járt, hogy egy kisrepülőgépet Amerikába repüljön a tulajdonosa megbízásából. Moriarty a tengerészgyalogság legfiatalabb pilótája volt a vietnámi háborúban, és már 22 évesen századosi rangot szerzett, Összesen 824 harci bevetés repült Vietnám és Laosz felett. A pilóta egy légiverseny résztvevőjeként érkezett Párizsba. Mivel egy motorhiba miatt elmaradt a verseny, más szórakozás után nézett. A landolás előtt alacsonyra ereszkedett és egyenes az Eiffel-torony felé indult. Elhúzott a Mars-mező felett, és könnyedén átrepült a torony lábai között. Később azt mondta, hogy egy második világháborús B-17 nehézbombázóval is szívesen megcsinálta volna ugyanezt. Egy utas is volt a kisgépen, aki videóra vette ezt a vakmerő akciót. A VHS-felvétel nem jó minőségű, de jól visszaadja ennek a repülésnek a különlegességét.
Moriarty azt mondta a mutatvány után, hogy a francia hatóságok meglepő lazasággal kezelték az ügyét.
Ha leszálltam volna Párizs közepén, és ünnepeltettem volna magam, nem egykönnyen hagyhattam volna el az országot. Ehelyett abban maradtunk, hogy pár évig ne látogassak vissza Franciaországba, de amúgy nem büntettek meg.
Évekkel később, amikor egy másik pilóta megismételte Moriarty mutatványát, a francia rendőrség megkereste az amerikait.
Azt kérdezték, én voltam-e. Mondtam nekik, hogy egyszer már megcsináltam. Kétszer nem lett volna értelme.
Ez a másik pilóta Albert Maltret volt, akit a sajtó Fekete Bárónak keresztelt el, A volt vadászpilóta a Champs Elysées fölött repkedett 1988-ban. Maltret nem csak annak örült, hogy írtak róla, hanem hogy bosszanthatta a hatóságokat. Miután átrepült az Eiffel-torony alatt is, letartóztatták, 51 ezer frankra büntették, és 3 évre bevonták a repülési engedélyét.
1991-ben egy ismeretlen pilóta egyszerre repült át a Diadalív és az Eiffel-torony alatt, majd a leszállás után sikerült eltűnnie. Csak a gépét találták meg egy Párizs melletti repülőtéren.
A merész akciók különleges kategóriájába tartozik a II. világháború két eseménye.
Az elsőben, 1944 tavaszán Bill Overstreet amerikai pilóta légi harcba keveredett egy német Bf-109 vadásszal Párizs közelében. A német gép berepült a főváros fölé, hátha nem követi majd az amerikai Mustang az erős légvédelem kellős közepébe, de Overstreet utána repült a Berlini Expressz nevű vadászával. A légi harc közben a német pilóta átrepült az Eiffel-torony alatt, az amerikai követte, és olyan súlyos találatok ért el a Messerschmitten, hogy az lezuhant. Az esetet nem támasztották alá szemtanúi beszámolók, a német légierő sem jelentett aznap veszteséget Párizsban. Overstreetet azonban kitüntette a Becsületrenddel a szabad francia kormány.
A Párizs feletti őrült repülések listáján, ha érmet nem is, említést mindenképpen megérdemel egy 1942-es eset, amikor egy brit Bristol Beaufighter felderítő repült be Párizs központja fölé, hogy ellenőrizze egy információ helyességét. A brit hírszerzés szerint ugyanis minden délben német katonák masíroztak a végig a Champs Elysées-en. A Diadalívnél a két brit egy francia zászló dobott le – egyes hírek szerint a lobogó épp a Diadalíven landolt –, majd elkezdte keresni a német csapatot, de mint kiderült, az információ téves volt.
Ezért a Place de la Concorde-hoz repültek, ahol a Gestapo párizsi főhadiszállása volt, és itt Alfred Gatward pilóta tüzet nyitott az épületre a 20 mm-es gépágyúiból. Miután módszeresen szétlőtte az épületet, hazarepült, a Gestapósok pedig kirohantak az utcára és az öklüket rázták a távozó gép után.
Az akciónak egyetlen áldozata volt, egy holló, amely nekiütközött a Beaufighternek Párizs felett és a teteme beszorult a gép orrába. A madarat katonai tiszteletadással temették el a britek a southgate-i repülőtéren. Alfred Gatward a háború után kitüntetést, egy üveg pezsgőt és egy zászlót kapott a francia kormánytól a hőstettéért.