Elborzadtak a szakértők, olyan középkori csontvázat találtak

A történelem során számos kegyetlen kivégzési módszert alkalmazott az emberiség, amit azonban egy középkori férfinek át kellett élnie, még a legtapasztaltabb kutatókat is elborzasztotta.

Amint arról a Journal of Archaeological Science című folyóirat beszámol, a Milánói Egyetem régészei egy olyan középkorban élt férfi csontvázát tárták fel, aki a jelek szerint egy közismerten fájdalmas kínzási módszer és egy elfuserált lefejezés következtében halt meg.

A férfi viszonylag fiatalon, 17 és 20 éves kor között, valamikor a 13. században hunyt el, és az észak-olaszországi Milánóban, egy székesegyház közelében temették el.

A csontvázon végzett korai vizsgálatok megállapították, hogy szimmetrikusan elhelyezkedő törések vannak a kezeken és a lábakon, ami arra utal, hogy a férfit kerékbe töréssel kínozták.

A kerékbe törés korabeli ábrázolása
Fotó: Wikimedia Commons

Az egyik legborzasztóbb kivégzés: a kerékbe törés  

A kerékbe törés egy viszonylag elterjedt és kedvelt kivégzési módszer volt a kora újkor kezdetéig. Rendszerint közönség előtt hajtották végre, és bár az eszköz használatáról szóló beszámolók koronként és helyenként eltérők, abban megegyeznek, hogy az elítéltet egy kerékhez kötözték kifeszítve, majd kezeit és lábait egy bottal vagy fémcsővel ütlegelték. Egyes esetekben magát a kereket rádobták az áldozat végtagjaira, majd ezt követően a szilánkosra tört kezeket és lábakat átfonták a küllők között ami borzalmas kínokkal járt.

A tortúra azonban ezzel még nem ért véget. A verés után a testet tovább sanyargatták különféle vágóeszközökkel, vagy tompa tárgyakkal, nem egyszer előfordult, hogy izzó fogóval tépkedték az elítélt húsát, miközben a hóhér gondoskodott arról, hogy ne okozzon halálos sérüléseket.

Végül a kerékhez kötözött megkínzottakat egy póznára emelték és közszemlére tették. Előfordult, hogy az áldozat még napokig ebben a pózban haldoklott.

További brutális sérüléseket is azonosítottak

A kíméletlen kínzási technikát leggyakrabban azok ellen alkalmazták, akiket a legsúlyosabb bűnökkel vádoltak. Itália északi részén azonban – ahol a most vizsgált testet is felfedezték – olyanokat is kerékbe törésre ítéltek, akiket a pestis terjesztésével gyanúsítottak.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy a férfi ártatlan volt, csak valamilyen deformitással született, kilógott kortársai közül. Ez akkoriban már elegendő volt ahhoz, hogy társai kiközösítsék, és olyan bűnökkel vádolják, amiket el sem követett.

A csontváz vizsgálata során lineáris törést is azonosítottak a koponyán. Ez arra utal, hogy az elítéltet megpróbálták valamilyen tompább eszközzel lefejezni.

Amennyiben a tanulmány megállapításai helyesek, a most tanulmányozott maradványok lehetnek a kerékbe törés első archeológiai bizonyítékai.