A modern Irán megteremtője, aki szakított a Perzsia névvel

Mohammad Reza Pahlavi sah katonai díszegyenruhás hivatalos uralkodói portréja

Nyolcvan éve, 1944. július 26-án halt meg a dél-afrikai Johannesburgban Reza Pahlavi. Az iráni sah, a Pahlavi-dinasztia megalapítója önkényuralmi eszközökkel uralkodott, de modernizálta országát.

Így lett Perzsia a mai Irán

Az északi hegyek között fekvő Alast faluban született 1878. március 15-én (más források szerint március 16-án). Gyermekkorában pásztorkodott, majd 15 évesen, apja példáját követve, ő is katonának állt. Előbb egy tartományi ezredben, majd 1900-tól az elit perzsa kozákdandárban szolgált, írni-olvasni csak harmincévesen tanult meg. A hadseregben kapta a kán rangjelölő szócskát, így lett Reza kán, később sahként vette fel a Pahlavi nevet, amely hősit, dicsőt jelent. Az első világháborúban már kozákezredet vezetett, 1919-ben dandártábornokká léptették elő.

A dicső múltú Perzsia fontosságát a múlt század elején növelte a déli területeken talált kőolaj, amelynek kiaknázására perzsa-angol vállalat jött létre, de a bevételek szinte kizárólag a briteket illették. 

A modern Irán megteremtője, Mohammad Reza sah fogadja Winston Churchill brit miniszterelnököt 1943-ban
Fotó: Wikimedia Commons

Az országot Oroszország és Nagy-Britannia érdekszférákra osztotta, az uralkodó Kádzsár dinasztia hatalma csak névleges volt, az 1909-ben trónra került gyermek Ahmad sah ki volt szolgáltatva a ténylegesen kormányzó régenseknek, a belföldi viszályoknak és a külföldi hatalmi érdekeknek.

Jóllehet Szovjet-Oroszország 1918-ban hivatalosan lemondott hatalmi igényeiről a térségben, Irán északi része az első világháború után kommunista befolyás alá került, még rövid életű szovjetköztársaság is alakult. 

A britek a helyzet saját szempontjukból megnyugtató rendezésére az erélytelen Ahmad sah helyett az egyetlen ütőképes erő, a kozák gárda parancsnokát szemelték ki. A támogatásukat élvező Reza kán 1921. február 21-én bevonult Teheránba és lemondatta a kormányt. Az új vezetés erős embereként szerződést kötött Szovjet-Oroszországgal, amely kivonta seregeit. 1923 októberében átvette a miniszterelnöki posztot, decemberben „európai gyógykezelésre” küldte a sahot, akit a nemzetgyűlés, a medzslisz 1925 októberében letett a trónról. A törvényhozás 1925. december 12-én Rezát nyilvánította sahhá, koronázására 1926. április 25-én került sor.

 

Kiiktatta az iszlám törvénykezést

Az új uralkodónak határozott elképzelései voltak Perzsia átalakításáról, sok vonatkozásban a modern török államot megteremtő Kemal Atatürk nyomdokain kívánt haladni. Hatalomra kerülésekor Perzsia elmaradott, fejletlen gazdaságú állam volt, ahol igen erős maradt a síita muszlim papság befolyása. A sah meg akarta reformálni a társadalmat, az államszervezetet és a gazdaságot, intézkedései azonban sok esetben elnyomással, a szabadságjogok korlátozásával, olykor egyenesen terrorral jártak. 

Kezében tartotta a nemzetgyűlést, amelynek ellenzéki tagjai börtönben vagy száműzetésben voltak, leszámolt a szakadár mozgalmakkal, megtörte és lefegyverezte a nomád törzseket, de letelepítésük csak részben sikerült, és mivel a földbirtokos elit nagyrészt melléje állt, nem került sor birtokreformra és földosztásra.

Mohammad Reza Pahlavi sah katonai díszegyenruhás hivatalos uralkodói portréja
Fotó: Wikimedia Commons/Pahlavi Government

Intenzíven fejlesztette az infrastruktúrát, utak épültek, 1939-re elkészült a transziráni vasút, létrehozták a nemzeti bankot, az exportösztönző gazdaságpolitika révén több mezőgazdasági termék jutott el a világpiacra, nagyot fejlődött az addig is számottevő textilipar. A sah szakított az ország addigi hivatalos Perzsia (Fársz) elnevezésével, helyette bevezette az Irán („árják földje”) nevet. 

A nemzetgyűlés naptárreformot, új, európai jellegű törvénykönyveket fogadott el, kiiktatva az 1300 éve használatos iszlám törvénykezést.

 A kötelező állami iskoláztatás bevezetésével kivették az oktatást a muszlim papság kezéből, Reza nevéhez fűződik a teheráni egyetem megalapítása is. A női fátyol (csador) hordásának betiltása az 1930-as években számos demonstrációhoz vezetett.

 

Garantálták egymás határait

A külpolitikában békét akart biztosítani reformtörekvései számára. Egyetlen külföldi útját 1934-ben tette példaképénél, Kemal Atatürk török elnöknél. Törökországgal mindvégig jó kapcsolatokat ápolt, 1937. július 8-án Afganisztánnal és Irakkal egyetemben a Török Köztársaság és Irán is aláírta az egymás határait garantáló kölcsönös segítségnyújtási szerződést.

A sah alapvetően függetleníteni akarta országát a térségben meghatározó brit és szovjet befolyástól, az 1930-as évek közepétől egyre inkább a hitleri Németország iránt kötelezte el magát különböző gazdasági megállapodásokkal. 

 

Az Azadi (Szabadság) torony, Teherán jelképe. Eredetileg a Perzsa Birodalom alapításának 2500. évfordulójára, de a sah tiszteletére épült, Sahjád Árjámehr néven
Fotó: Wikimedia Commons

Bár a második világháború kirobbanásakor deklarálta semlegességét, Moszkva és London is attól tartott, hogy katonailag is együtt fog működni a nácikkal. Ennek elkerülése érdekében 1941. augusztus 25-én a szovjet és a brit erők közös hadműveletben megszállták Iránt, a sahot szeptember 16-án lemondatták fia, a Svájcban nevelkedett Mohammed Reza Pahlavi javára. A trónját vesztett uralkodót Mauritiusra, majd Dél-Afrikába vitték, és ott halt meg száműzetésben 67 éves korában, 1944. július 26-án.

 

(MTVA Sajtóarchívum)