Az egyensúly
A prokarióták magukba foglalják a baktériumokat és az archeákat. Úgy vélik, hogy ezek az organizmusok a legrégibb sejtalapú életformák a Földön. Az egész bolygón boldogulnak, a szárazföldön és a vízben, a trópusoktól a sarkokig. Méretük kicsit, de bőségesek. Globálisan minden emberre körülbelül 2 tonna tengeri prokarióta jut a Földön. Fontos szerepet játszanak a táplálékláncokban, tápanyaggal látják el a halakat.
A tengeri prokarióták rendkívül gyorsan gyarapodnak. Ez a folyamat egy csomó szénkibocsátással jár: egy óceánban 200 méter mélységig körülbelül 20 billió tonna szenet produkálnak évente, ami duplája annak, amit az ember produkál. Ezt a masszív széntermelést a egy mikroszkopikus organizmus, a fitoplankton tartja egyensúlyban, ami fotoszintézis útján a napfényt és a szén-dioxidot energiává alakítja.
A fitoplankton és más óceáni folyamatok szintén elnyelik az ember által évente az atmoszférába kibocsátott szén 1/3- át is.
Ez segíti korlátozni a globális felmelegedés sebességét. Az, hogy hogyan reagálnak a prokarióták a melegedésre kulcsfontosságú annak megértésében, hogy a világóceánok egyensúlya hogyan változhat egy melegedő világban. Ez volt kutatásuk fókuszában.
Ezt találták
Előre akarták jelezni, hogyan fog hatni a klímaváltozás a tengeri prokarióták biomasszájára, a teljes globális súlyukra. Azt is vizsgálni szándékoztak, hogy hogyan fog hatni a széntermelésükre.
Számítógépes modelleket építettek, ami a világóceánokról készült tudományos vizsgálatok megfigyeléseinek tucatjait integrálta. Azt találták, hogy valószínűleg a prokarióták lesznek klímaváltozás nyertesei más tengeri élethez viszonyítva. Minden fok óceáni melegedéssel biomasszájuk körülbelül 1.5%-kal fog csökkenni. Ez kevesebb, mint fele mint a 3-5% csökkenés, amit előre jeleztek a nagyobb planktonok, halak és emlősök csökkenésére. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni tengeri ökoszisztémáknak kevesebb lesz az általános biomasszája, és egyre inkább a prokarióták fognak dominálni. Ez az elérhető tápanyagok és energia nagyobb arányát térítheti el a prokarióták irányába és el a halaktól.
Egy másik fontos változást is felfedeztek. Minden fok melegedésre a prokarióták a világóceánok felső 200 méterében plusz 800 millió tonna szenet fognak termelni évente. Ez a teljes Európai Unió jelenlegi kibocsátásával ekvivalens (miután a szén-dioxid szénné alakult).
Mindez mit jelent?
Az ember okozta klímaváltozás miatt a Föld óceánjai várhatóan 1-3 Celsius-fokkal melegednek a század végére, hacsak az emberiség nem változtat. Ha a prokarióták által termelt szén mennyisége növekszik, az csökkenteni fogja az óceánok képességét, hogy elnyelje az emberi kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a globális nettó zéró kibocsátás elérése még nehezebbé fog válni.
Sőt! A jelenlegi előrejelzések általában nem veszik figyelembe a halak klímaváltozás miatti csökkenését, hogy a melegedés átalakíthatja a tengeri táplálékláncokat azzal, hogy a prokariótáknak kedvez. Az előrejelzett hanyatlás valószínűleg alulbecsült.
Vannak azért jelentős bizonytalanságok. Az elemzés létező megfigyelésekre épült. A klímaváltozás már változtatja a tengeri ökoszisztémák körülményeit oly módon, amit a modellek lehet, hogy nem ragadtak meg. Azt sem tudják, hogy a prokarióták milyen gyorsan fognak alkalmazkodni és fejlődni az új környezetekben. De létező kutatás azt mutatja, hogy néhány héten belül a baktériumok új jellemzőket fejlesztenek, ami könnyebbé teszi a túlélésüket.
(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)