A városi madarak hemzsegnek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumoktól

A sirályok és varjak köztudottan olyan hulladéklerakókon leselkednek, ahol az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok szaporodhatnak

A városi kacsák és varjak kapcsolatot teremtenek a természettel. A tudósok azonban megállapították, hogy az emberek közelében élő vadon élő madarak nagyobb valószínűséggel hordoznak fontos antibiotikumokkal szemben ellenálló, rezisztens baktériumokat.

Az antibiotikumoknak is ellenállnak

Az úgynevezett antimikrobiális rezisztenciát (AMR) nagyrészt a gyógyszerek, például az antibiotikumok túlzott használata okozza az emberek és a haszonállatok körében. A probléma komoly aggodalomra ad okot: a 2019-es adatok szerint világszerte mintegy 4,95 millió haláleset állt összefüggésben a bakteriális AMR-rel, amiből 1,27 millió közvetlenül ilyen rezisztencia okozott.

A kutatók szerint a városi környezetben gyakran felbukkanó vadon élő madárfajok olyan baktériumok rezervoárjai („hordozói”), amelyek számos gyógyszerrel szembeni rezisztencia jegyeit hordozzák.

Alapvetően olyan génekkel találkozunk, amelyek ellenállást biztosítanak az emberi fertőzések kezelésére használt antimikrobiális szerekkel szemben

 – mondta Samuel Sheppard professzor, a kutatás társszerzője, az Ineos Oxford Institute for Antimicrobial Research munkatársa a The Guardian online portálnak.

A sirályok és varjak köztudottan olyan hulladéklerakókon leselkednek, ahol az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok szaporodhatnak
Fotó: Nature Picture Library/Alamy

A kutatócsoport szerint eredményeik fontosak, mivel a vadon élő madarak képesek jelentős távolságokat megtenni. Sheppard szerint a fő aggodalomra az ad okot, hogy ezek a madarak átadhatják az antimikrobiális szereknek ellenálló baktériumokat az emberek által fogyasztásra szánt, fogságban tartott madaraknak, például a baromfifarmokon tartott szárnyasoknak.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmányban arról számolnak be, hogyan elemezték a Kanadában, Finnországban, Olaszországban, Litvániában, Japánban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Államokban élő 30 vadon élő madárfaj 700 madárkakából származó mintájában talált baktérium genomját. A tudósok kifejezetten a Campylobacter jejuni különböző törzseinek jelenlétét vizsgálták: ez a baktériumtípus a madarak bélmikrobiomjának természetes részeként mindenütt jelen van. Ezek az emberi gasztroenteritisz egyik fő okozói, bár antibiotikumokat általában csak súlyos esetekben alkalmaznak. Raádásul minden vadon élő madár a C. jejuni egyetlen, az adott fajra jellemző törzsét hordozza.

 

Nem elhanyagolható az emberi felelősség

A kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a városi környezetben felbukkanó vadmadarak sokkal több C. jejuni-törzset hordoznak, mint azok, amelyek távol élnek az emberektől. Ráadásul a „városlakó fajokban” talált törzsek körülbelül háromszor annyi gént hordoztak, amelyekről ismert, hogy antimikrobiális rezisztenciát eredményeznek. És 

ezek az antimikrobiális szerek szélesebb körével szembeni ellenálló képességgel is összefüggésbe hozhatók.

A szerzők szerint a vadon élő madarak többféle módon is felvehetik az antimikrobiális szereknek ellenálló baktériumokat: a sirályok és a varjak például köztudottan kedvelik a hulladéklerakókat, míg a kacsák és a libák az emberi szennyvízzel szennyezett folyókban és tavakban szedhetik fel őket. Úgy tűnik tehát, hogy mi, emberek vagyunk felelősek ezért a változásért.

A közönséges álmosmadár (Nyctibius griseus) jól szemlélteti a madarak genomjának változásait
Fotó: iNaturalist

Az eredmények az emberi egészségre is kihatással lehetnek. Bár riasztónak hangzik, a rezisztencia városi madarakról az emberre való közvetlen átvitelének kockázata nem egyértelmű. A baromfiból emberre történő átvitel azonban jól dokumentált. Mivel a városfejlesztés mezőgazdasági területekre terjeszkedik, a városi madarak és a baromfi közötti növekvő kapcsolat jelentős aggodalmakat vet fel az élelmiszerláncon keresztül történő közvetett átvitellel kapcsolatban 

– mutatott rá Dr. Danna Gifford, a Manchesteri Egyetem munkatársa.

A szakemberek szerint több mintára van szükség ahhoz, hogy az eredmények megállják a helyüket, de az óvintézkedéseket kell tenni. A legkézenfekvőbb kiindulási pont annak biztosítása, hogy a madarak ne gyűljenek össze a hulladéklerakóinkban, a szennyvíztisztító telepeken és az állati trágyakupacokban, ahol mind a kórokozók, mind az AMR bőségesen előfordulnak.