Egy masszív második templomi kőbányát tártak fel Jeruzsálemben

A Második Templomi Jeruzsálem ókori kőfejtője.

Fotó: Emil Aladjem

Nagy Heródes alatt (Kr.e. 37-4) Jeruzsálem és a Júdea régiója hihetetlenül virágzó volt, ebben a periódusban valósították meg a terület néhány legmonumentálisabb építkezési projektjét, köztük a kibővített Jeruzsálemi Templomot, a Herodiumot, és a Caesarea Maritima kikötővárost. Az Izraeli Régészeti Hatóság által végzett ásatásokból lehet, hogy kiderül, hogy a Heródesi család honnan szerezte az építőanyagokat a jeruzsálemi projektekhez - írja Bibliai Régészeti Társaság honlapján.

Bár a kőfejtőnek még csak körülbelül egy hektárját tárták fel, az Izraeli Régészeti Hatóság úgy számítja, hogy sokkal több találnivaló van ott. A legtöbb innen kivont építőkő nagy szikladarab volt, melyek hossza elérte a 2.4384 métert, szélességük az 1.2192 métert, és 0.3048 méter vastagok voltak. Mindegyik tömb 2.5 tonna volt.

A Második Templomi Jeruzsálem ókori kőfejtője.
Fotó: Emil Aladjem / Live Science

 

Ezek a masszív kövek lehettek a jeruzsálemi királyi építési projektek elsődleges építőanyagai, köztük a Templom-hegy és maga a Jeruzsálemi Templom; mindkettő Nagy Heródes alatt épült.

 

A Jeruzsálemi Harmadik Falat Heródes unokája I. Heródes Agrippa (Kr.u. 37-44) építtette, sok más lenyűgöző épülettel, erődítményekkel, és az első században Jeruzsálemben épült palotákhoz is ezeket a köveket használhatták.

A Második Templom időszakából való kőfejtő légi felvétele.
Fotó: Emil Aladjem / Live Science

Bár az majdnem biztos, hogy ezek közül a fontos projektek közül soknál a har hotzvimi kőfejtő köveit használták, az Izraeli Régészeti Hatóság közvetlenül kapcsolatba tudja hozni a Zarándok Úttal, mely jelenleg feltárás alatt van Dávid városában, és szintén a Második Templom időszakából való. Az út kövezetének vizsgálatából kiderül, hogy  a méretek és a geológiai megegyeznek a Har Hotzvim kőfejtőben fejtett kövekével.

A kőfejtőben felfedezett kőedény.
Fotó: Emil Aladjem / Live Sience

A régészek meglepetten felfedeztek egy érintetlen kőedényt is. A bibliai törvény szerint a kőedények nem válhatnak rituálisan tisztátalanokká és ezért gyakran használták a korai zsidó közösségek Kr.e. a késői 2. századtól kezdve. Ezek a kőedények azonban meglehetősen különbözőek. Az itteni kövek túl kemények a kőedények tömegtermeléséhez, amiket általában lágy mészkőből készítettek. Ha ezeket az edényeket helyben készítették, akkor lehet, hogy csak a kőfejtő munkásai szórakozásból próbáltak kőedényeket készíteni. A formájuk meglehetősen eltér az ebből az időszakból való normális mészkőedényekétől.

(Forrás: Bibliai Régészeti Társaság: https://www.biblicalarchaeology.org/)