10 földrengés, ami megrázta a világot

A földcsuszamlások és földrengések a természeti elemek olyan csapásai, amelyek hatalmas pusztítást okoznak és gyakran emberéleteket is követelnek.

Fotó: AFP/ STRDEL

A földcsuszamlások és földrengések a természeti elemek olyan csapásai, amelyek hatalmas pusztítást okoznak és gyakran emberéleteket is követelnek. Az olyan tényezők hatására, mint a heves esőzések, a földrengések, a vulkáni tevékenység és az emberi tevékenység alaposan kilenghet a földrengés skála, azaz a Richter-skála, Földünk mozgása pedig döbbenetesen pusztító is lehet. Íme történelem tíz leghalálosabb, katasztrófa filmek cselekményébe illó földrengése, amelyek mindegyike jelentős hatással volt és van az érintett régiókra.

A Richter-skála szinte kiakadt ezektől a földrengésektől

1. Kanszui földrengés, Kína, 1920

Az 1920. december 16-án a Gansu-i földrengés által kiváltott Haiyuan földcsuszamlás az egyik leghalálosabb katasztrófa a történelemben. A szeizmikus mérés szerint 8,5-ös erősségű földrengés hatalmas földcsuszamlásokat okozott, amelyek egész falvakat temettek be az érintett térségben. Több mint 200 ezer ember vesztette életét a földrengés és a földcsuszamlások együttes hatásai miatt, ráadásul a katasztrófa következményeképp a régió folyói is megváltoztatták folyásukat, és számos tó keletkezett, ami jelentősen megváltoztatta a régió földrajzi helyzetét.

2. Vargas-tragédia, Venezuela, 1999

1999 decemberében a szüntelen esőzések a venezuelai Vargas államban igazi katasztrófához vezetett, a rengeteg csapadék miatt a Sierra de Avila lejtői ugyanis gyakorlatilag összeomlottak, és az ennek következtében kialakuló földmozgások egész városokat és falvakat temettek maguk alá. 

A Vargas-tragédiaként elhíresült eset megközelítőleg 30 ezer ember életét követelte, és tízezrek maradtak hajlék nélkül rövidebb/hosszabb időre. 

Az eset nehezítő körülménye volt, hogy a természeti csapás a régió teljes infrastruktúráját is megsemmisítette, beleértve az utakat és a hidakat, ami rendkívül nagy kihívást jelent a mentési munkák elvégzésében.

1999 decemberében a szüntelen esőzések a venezuelai Vargas államban igazi katasztrófához vezetett.
Fotó: JORGE UZON / AFP/ JORGE UZON

3. Khait-földcsuszamlások, Tádzsikisztán, 1949

A Khait földcsuszamlások 1949. július 10-én történtek, egy erős földrengést követően Tádzsikisztán Khait régiójában. A földrengés hatalmas földcsuszamlásokat idézett elő, amelyek több falut betemettek, és körülbelül 28 ezer ember halálát okozták. A tragédia olyan elemi erővel bírt, hogy konkrétan gátat hozott létre a Surkhob-folyón, így létesült egy tó is. A katasztrófa azóta is az egyik legsúlyosabb katasztrófa volt Közép-Ázsia történetében valaha.

4. Armero tragédia, Kolumbia, 1985

A kolumbiai Armero-tragédiát a Nevado del Ruiz vulkán 1985. november 13-i kitörése okozta, amely megolvasztotta a hegy jégsapkáját, ily módon laharokat (vulkáni iszapfolyásokat) indítva el, ezek pedig végigsöpörtek Armero városán, és jóformán eltemették a várost. 

Pontos számot nem tudni, de kb. 20 és 23 ezer ember vesztette életét a tragédia következtében. 

A katasztrófa ugyanakkor rávilágított a vulkáni tevékenység veszélyeire és a hatékony korai figyelmeztető rendszerek – mint a szeizmográf – szükségességére.

A kolumbiai Armero-tragédiát a Nevado del Ruiz vulkán 1985. november 13-i kitörése okozta.
Fotó: Getty/ Langevin Jacques / Getty/ Langevin Jacques

5. Yungay-földcsuszamlás, Peru, 1970

1970. május 31-én hatalmas földrengés rázta meg a perui Ancash régiót, és földcsuszamlást váltott ki a Huascarán-hegy lejtőin. A sziklából, jégből és hóból álló földcsuszamlás nagy sebességgel haladt, és betemette Yungay városát. Körülbelül 22 000 ember vesztette életét a katasztrófában. A Yungay földcsuszamlás az egyik leghalálosabb a dél-amerikai történelemben, és emlékeztet a természeti katasztrófák pusztító erejére.

6. Diexi-rengés, Kína, 1933

A Diexi földcsuszamlások 1933. augusztus 25-én kezdődtek földrengést követően a kínai Szecsuán-tartományban és több falvat is maguk alá temettek 9300 ember halálát okozva ezzel. A földcsuszamlások egy gátat is létrehoztak a Min-folyón, tavat képezve, ez pedig további fenyegetést jelentett a későbbeikben is. A Diexi földcsuszamlások Kína történetének leghalálosabbak közé tartoznak.

A Diexi földcsuszamlások 1933. augusztus 25-én vették kezdetüket egy földrengést követően a kínai Szecsuán-tartományban és több falvat is maguk alá temettek.
Fotó: STR / AFP/ STR

7. Észak-indiai földcsuszamlások, India, 2013

2013 júniusában a heves monszunesőzések az észak-indiai Uttarakhand államban pusztító földcsuszamlásokat és áradásokat idéztek elő. A katasztrófa falvak és városok ezreit érintette, és körülbelül 6000 ember életét követelte. A természeti csapások jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában, beleértve az utakat, hidakat és épületeket, így számos területet elérhetetlenné tettek a mentési műveletek számára.

8. Huarazi tragédia, Peru, 1941

A térség legpusztítóbb katasztrófája 1941. december 13-án történt, amikor a perui Andok-hegységben egy gleccsertó kiöntött. A keletkezett törmelék Huaraz városát söpörte át, és körülbelül 5000 ember halálát okozta. A katasztrófát az okozta, hogy a tóból hirtelen kilépett a medréből, amelyet egy gleccser duzzasztott el. A huarazi törmelékáramlás a történelem egyik leghalálosabb gleccsertó-kitörése.

9. Nevado Huascarán csuszamlás, Peru, 1962

1962. január 10-én hatalmas törmelék zuhant a perui Nevado Huascarán lejtőin. A sziklából, jégből és hóból álló törmelék mozgásba lendült a hegyről, és betemette Ranrahirca falut. Körülbelül 4500 ember vesztette életét a katasztrófában. A Nevado Huascarán csuszamlás a perui történelem egyik leghalálosabb földcsuszamlása, és rávilágított a gleccser és vulkáni tevékenység által jelentett kockázatokra.

1962. január 10-én hatalmas törmelék zuhant a perui Nevado Huascarán lejtőin. 
Fotó: Getty/ United Archives / Getty/ United Archives

10. A Vajont-gát földcsuszamlása, Olaszország, 1963

A Vajont-gát földcsuszamlása 1963. október 9-én történt az olasz Alpokban. Egy hatalmas katasztrófa Monte Tocról a Vajont-gát tározójába zuhant, melynek következtében a víz hulláma átlépte a gátat, és elöntötte az alatta lévő völgyet.

 A katasztrófa körülbelül 2500 ember halálát okozta, és több falvat is maga alá temetett. 

A Vajont-gát földcsuszamlása tragikus példája a hegyvidéki régiókban zajló nagyszabású mérnöki projektekhez kapcsolódó lehetséges veszélyeknek.

 A katasztrófa körülbelül 2500 ember halálát okozta, és több falut is elpusztított. 
Fotó: AFP / AFP/Picture