Kiderült, hogy mi a világ legmérgezőbb vegyi anyaga

Rengeteg káros vegyi anyag létezik, de az ördög a részletekben rejlik annak meghatározásakor, hogy melyik a legveszélyesebb.

Kézenfekvő néhány elég csúnya anyagra gondolni. 

A botulinumtoxin vagy botox, a Clostridium botulinum baktérium által termelt méreg, a legmérgezőbb természetben előforduló anyag a Földön.

 Ez blokkolja az izmok felé irányuló idegjeleket, és bénulással járó halált okoz. 

A botolinumtoxin a legerősebb természetben előforduló méreg
Fotó: Science Photo Library via AFP / Science Photo Library via AFP/DIGICOMPHOTO/SCIENCE PHOTO LIBRARY

Hasonlóképpen, a brit hadsereg által vegyi fegyverként kifejlesztett VX nevű erős idegméreg is megfojtja áldozatait azáltal, hogy megbénítja a légzőizmokat. 

A klór-trifluorid, egy ultrakorrozív színtelen gáz, annyira reaktív, hogy látszólag ártalmatlan anyagokkal, például vízzel, homokkal vagy akár már elégett anyagok hamujával érintkezve spontán felrobban. 

Megannyi ördögi lehetőség van, de melyik vegyi anyag a legveszélyesebb? 

A hatás és az expozíció kombinációján múlik - mennyi teszi ki a halálos dózist, és pontosan mit tesz az emberrel. 

Az idegméreganyagokat széles körben a legmérgezőbb vegyi fegyvereknek tartják, mivel a mérgező határok igen csekélyek, és pusztítóan gyorsan hatnak az emberi szervezetre: Mindössze 200 mikrogramm (a mikrogramm a gramm milliomod része) VX elegendő ahhoz, hogy perceken belül halált okozzon. Ennek ellenére az elmúlt évtizedben mindössze egyetlen embert ölt meg az idegméreg. 

Eközben az Egyesült Államokban évente több mint 100 000 embert mérgeznek meg véletlenül olyan közönséges háztartási vegyi anyagok, mint a hypo és a fertőtlenítőszerek, annak ellenére, hogy ezek az anyagok lassabban hatnak és sokkal kevésbé mérgezőek, mint a VX. 

Ráadásul néhány közönséges vegyi anyag kombinálva halálos lehet. Például a lefolyótisztító és a hypo kombinációja mérgező klórgázt szabadít fel. 

Ez a két példa rávilágít a vegyi anyagok veszélyességi sorrendbe állításának egyik fő problémájára. A biztonsági szakemberek a veszélyt két tényező kombinációjával határozzák meg: veszély és kockázat. 

A háztartásban is sok veszélyes vegyi anyag található
Fotó: Getty Images via AFP

„A veszély olyan dolog, amely potenciálisan kárt okozhat. A kockázat a kár bekövetkezésének valószínűsége és a kár súlyossága” - mondta Richard Webb, a Cardiffi Egyetem Kémiai Iskolájának egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és jóléti felelőse. A veszély tehát egy eszköz vagy vegyi anyag rögzített tulajdonsága, míg a kockázat attól függően változik, hogy az adott tárgyat hogyan használják. 

A tényezőknek ezt az egyensúlyát minden nap automatikusan figyelembe vesszük. Vegyük például a konyhakést: Tudjuk, hogy a penge éles, és megfelelő körülmények között elvág dolgokat, beleértve minket is. De az, hogy hogyan használjuk és tároljuk a kést, határozza meg, hogy veszélyt jelent-e ránk - mondta Webb a Live Science-nek.

Ugyanez a logika érvényes a vegyi anyagokra is. 

Még egy nagyon veszélyes vegyi anyag sem jelent semmilyen kockázatot, ha nincs expozíció

- mondta a finn székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökség szóvivője a Live Science-nek. 

A botulinumtoxin, a VX és a klór-trifluorid tehát rendkívül veszélyes, de az átlagemberre nézve nagyon-nagyon alacsony kockázatú. 

„Néhány veszélyes vegyi anyag kis dózisban létfontosságú az egészségünk szempontjából, míg nagyobb expozícióban halálos lehet” - tette hozzá a szóvivő. 

A közönséges konyhasó kiváló példa erre. Az étrendünkben lévő kis mennyiség létfontosságú a megfelelő ionegyensúly fenntartásához a szervezetünkben, de a túl nagy mennyiség súlyos egészségügyi problémákat okozhat, például magas vérnyomást és szívelégtelenséget. 

A közönséges konyhasó is mérgező lehet
Fotó: Science Photo Library via AFP / Science Photo Library via AFP/WLADIMIR BULGAR/SCIENCE PHOTO LIBRARY

A szervezeten kívül ugyanennek a sónak a nagy mennyiségei gyomirtóként hatnak, mivel a növények ionegyensúlyát olyannyira felborítják, hogy elpusztulnak. 

Még annak meghatározása is nehézségekbe ütközik, hogy mely vegyi anyagok a legveszélyesebbek, mivel nagyon sokféleképpen okozhatnak kárt. 

Az Európai Unióban az osztályozási, címkézési és csomagolási szabályok kilenc veszélyes tulajdonságot határoznak meg, köztük a mérgező, robbanásveszélyes és maró hatásúakat. 

Webb azonban ismét hangsúlyozta, az, hogy ezek közül melyik a legveszélyesebb, a kontextustól függ. Például, bár a klór ma a medencékben gyakori fertőtlenítőszer, a tömény gázt az első világháborúban vegyi fegyverként használták, és vegyi égési sérüléseket és légúti irritációt is okozott. 

A legfontosabb különbség azonban az, hogy a medencékben csak kis mennyiségű klór található, és ez a kis mennyiség oldódik a vízben. 

„Az teszi magas kockázatúvá, hogy ez egy gáz” - mondta Webb. 

Papíron a nátrium-cianid sokkal rosszabbnak tűnik. 

"Hírhedten mérgező. Tartósan kötődik a hemoglobinhoz, s ez megakadályozza, hogy oxigént szállítson, ezért megfullad a mérgezett” - mondta Webb. Szilárd anyagként azonban sokkal könnyebben kezelhető, ami azt jelenti, hogy a mérgező vegyületet használó tudósok könnyebben elkerülhetik az expozíció kellemetlen hatásait. 

„Ha biztonságosan dolgozunk vele - viseljük az egyéni védőfelszerelést, elszívó kamrában dolgozunk, és befejezés után kezet mosunk -, akkor elég kicsi a valószínűsége annak, hogy mérgezettek leszünk" - magyarázta Webb.