A Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports című folyóiratban megjelent korábbi tanulmány szerint az olimpiai sportolók 15-20 százaléka asztmás. Ugyanez a kutatás azt állítja, hogy
az állóképességi sportolók akár 80 százalékát is érinti a testmozgás által kiváltott, terheléses asztma (EIB), más néven a terhelés okozta asztma.
De mi az asztma? Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, az asztma krónikus tüdőbetegség, amely gyulladást és a kis légutak szűkülését okozza. A tünetek közé tartozik a légszomj, a köhögés, a sípoló légzés és a mellkasi szorító érzés, amely szélsőséges esetben potenciálisan életveszélyes asztmás rohamot válthat ki.
Az asztma előfordulása egyre gyakoribb: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2019-ben világszerte 455 ezer haláleset kapcsolódott a betegséghez; és már az olimpiai sportolók is érintettek.
Bár az asztmát leggyakrabban kora gyermekkorban diagnosztizálják, de felnőttkorban is kialakulhat. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) a genetikát, az allergiákat, a környezetszennyezést és a tüdőfertőzéseket mind potenciális okként sorolja fel.
Az Asthma + Lung UK non-profit szervezet szerint a nagy állóképességű gyakorlatok tízből kilenc asztmás embernél kiváltják a tüneteket. És hasonló hatással van azokra is, akiknek nincs erről diagnózisa. Most pedig úgy tűnik, hogy ez az olimpikonok betegsége is.
Ha valaki élsportoló, kétszer nagyobb valószínűséggel tapasztalja meg az asztmával kapcsolatos állapotot, mint krónikus betegséget, mintha csak az átlagpopuláció tagja lenne. Kimondhatjuk tehát, hogy az olimpia idején az olimpikonok betegsége.
A terhelés által kiváltott hörgőszűkület az asztma egy olyan fajtájára utal, amelyet megerőltető fizikai tevékenységek váltanak ki, különösen hideg és száraz körülmények között. Edzés közben megnő a légzésünk sebessége, így több levegőre van szükségünk. Ennek a levegőnek nagy része a szánkon keresztül érkezik, így mire a tüdőbe jut, már elég száraz, a szervezetünk nem szűrte meg és nem melegítette fel azt
– mondta John Dickinson, a Kent Egyetem sport- és edzéstudományi professzora az Euronews Health-nek.
Hozzátette: az edzés által kiváltott asztmában szenvedő sportolók légútjai kiszáradnak, mert be kell nedvesíteniük az éppen belélegzett levegőt, ami egyfajta gyulladásos választ okoz. És ekkor alakul ki a versenyzőnél az izomszűkület a légutak körül. Például az atlétika sportágban.
A Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint különösen az úszóknál magas edzés által kiváltott asztma előfordulása. Ezt feltehetően a medencében található klór melléktermékei okozzák, amelyek irritálhatják a tüdőt.
Az úszók egyik problémája az az anyag, amely akkor keletkezik, amikor a klórral tisztítják a medencét, és ez a triklóramin-gáz valahogy megül a víz felszíne felett. Ez az elit sportolóknál érzékenyebbé teszik a légutakat, és nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk terhelés által kiváltott asztma
– magyarázta Dickinson.
Az asztmával diagnosztizált olimpiai résztvevők használhatnak inhalátorokat a olimpiai játékok alatt, de óvatosnak kell lenniük annak típusával és adagolásával. A glükokortikoidokat tartalmazó inhalátorokat engedélyezik, de a légúti izmokat ellazító inhalációs béta-2 agonistákat a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) – meghatározott dózisokon kívül – többnyire tiltja.