Busco fenevada, Loch Ness szörnye és a Himalája havasi embere
A Smithsonian Magazine szakértői az összes hitelesnek tűnő forrás elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a „túlvilági teknős” vélelmezhető súlya az állított fél tonnánál ugyan jóval kisebb, ám még mindig az igen tekintélyes egy mázsa körül lehetett, míg a páncélja közel akkora volt, mint egy kisebb étkezőasztal. A „Busco fenevada” nevet kapott lény gyorsan belépett a médiahírek világába, ennek köszönhetően pedig évről-évre látogatók ezrei lepték el a tó környékét abban a reményben, hogy megpillanthatják Indiana „Loch Ness-i szörnyét”.
Az óriásteknős legendája eredendően az Indiana állambeli Whitley megyében fekvő Churubuscóból származik, amelyet egyesek Turtle Townként , vagyis „teknős városként” emlegetnek. Az Indiana Magazine of History szerint a város beceneve a „kis teknős” szóból származik, ami pedig a miami indiántörzs egyik híres főnökének a nevéből ered, ám de ezt később összefüggésbe hozták a Fulk-tónál észlelt óriásteknőssel. Az állítólagos óriásteknős így rövid időn belül a környék híressége lett, Indiana Loch Ness-i szörnyeként. A Busco fenevada kapott egy második kevésbé nagyívű nevet is a környékbeliektől, akik egyszerűen csak Oscarként emlegetik.
A kriptozoológia – ami nem tévesztendő össze a valódi tudományt képviselő zoológiával –, számos misztikus vagy prehistorikusnak vélt élőlényt ismer, mint amilyen például a sokat emlegetett Loch Ness-i szörny, amit a „hívők” leginkább egy réges-rég kihalt hattyúnyakú tengeri hüllővel, a pleszioszaurusz-félék amolyan minden földtörténeti kataklizmát túlélt utolsó mohikánjaként azonosítanak. A kriptozoológia másik közismert rejtélyes lénye a himalájai „havasi ember”, vagyis a jeti, ami – az ebben hívők szerint – egy, az embernél sokkal nagyobb hatalmas majomféle lehet.
A jetinek létezik amerikai alteregója is, a „Big Foot”, vagyis a "Nagy Láb", ami állítólag a Sziklás-hegységben ijesztgeti időnként a gyanútlan kirándulókat. A kontinensek szörnyversenyében azonban Afrika is büszkélkedhet egy mitikus lénnyel, a Kongó-medence áthatolhatatlan buja esőerdőiben rejtőzködő, és az állítólagos szemtanúk leírása szerint leginkább egy Brontosaurusra emlékeztető szörnnyel, amit a helyiek Mokele Mbembe néven emlegetnek.
A zoológusok úgy gondolják, hogy sikeresen megfejtették a Fulk-tó rejtélyét
De vajon lehet-e bármilyen valóságalapja a Fulk-tó mélyén feltételezett teknősszerű lénynek? A zoológus-szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy van. A szakemberek úgy vélik ugyanis, hogy a „Busco fenevad” egy valódi állatot, mégpedig Észak-Amerika legnagyobb édesvízi teknősfaját, a Macrochelys temminckii tudományos fajnevű keselyűteknőst takarja. A valóban „szörnyszerű” kinézettel rendelkező édesvízi hüllő főleg az Egyesült Államok déli államaiban honos, de az ezektől északabbra fekvő Indiana és Iowa területén is előfordul.
A legnagyobb példányok testtömege meghaladhatja az egy mázsát, testhosszuk pedig elérheti az egy métert.
Ez a legerősebb harapással rendelkező teknősfaj, amelynek az állatvilágon belül is dobogós helyen áll a harapásereje.
Mancsainak végén éles, hosszú, és jól fejlett karmok találhatók. Noha a keselyűteknős elsősorban halakkal táplálkozik, de úgyszólván bármilyen zsákmányt elejt ami lefér a torkán, így más hüllők, kisebb madarak és emlősök sincsenek biztonságban tőle. Magyarországon a fokozottan veszélyes állatok közé sorolják, ezért csak állatkerti tartása engedélyezett. A feje rendkívül zömök és nagy, erős állkapcsainak a szarukávája pedig csőrszerűen kampós, ami miatt zavaros vízben megpillantva, tökéletes mintapéldája lehet egy „tavi szörnynek”.
A Busco fenevaddal kapcsolatos esetleírásokat tanulmányozó szakértők azt feltételezik,
hogy az 1940-es évek végén észlelt „szörny” egy különösen nagy méretű keselyűteknős lehetett.
A jelenkor legnagyobb méretű vízi teknőse viszont nem a tavakban, hanem a tengerekben él. A több mint két és fél méter hosszúra megnövő és a közel egy tonnás testtömeggel rendelkezhető kérgesteknős (Dermochelys coriacea) elsősorban a térítők közt fekvő trópusi vizek lakója.
Hatalmas mérete ellenére sokkal jámborabb mint a vérengző észak-amerikai tavi rokona, a kérgesteknős ugyanis főként medúzákkal táplálkozik. A valaha létezett leghatalmasabb vízi teknős az Archelon, a dinoszauruszok kortársa volt. A késői krétakor meleg vizes tengeriben honos hatalmas teknős hossza az öt métert is elérte a fosszilis leletek tanúsága szerint.