Az egyiptomi csapat a sírok között feltárt nagy mennyiségű temetkezési lelőhelyet, köztük amuletteket, ushabti szobrokat, agyagedényeket, és egyebeket. A nekropolisz egy területén felfedeztek számos magas rangú temetkezést az ókori egyiptomi istenségek, Isis, Hegat, Horus, és Bastet aranyfólia figuráival valamint Horus védelmező szemét. Az amulettek közül sok szintén istenalakok.
A legtöbb sír a 26. dinasztia idejéből (körülbelül Kr.e. 672-525) való, amikor a nekropolisz különösen fontos volt.
A csapat azonban számos felfedezést tett későbbi időszakokból is, köztük egy 38 bronz érmével töltött agyagkorsó a Ptolemaioszi periódusból (körülbelül Kr.e. 305-30), valamint sok fontos kerámia a keleti Mediterráneum környékéről, ami azt mutatja, hogy Damiettanak sok kapcsolata volt a történelem folyamán.
Lorelei Corcoran, az Egyiptomi Művészeti és Régészeti Intézet művészettörténész professzora és igazgatója és a Memphisi Egyetem munkatársa azt nyilatkozta, hogy az egyik legérdekesebb aspektusa az ásatásnak az, hogy a temetkezések a temetkezési technikák széles körét bizonyítja ugyanabban a temetkezési körzeten belül: onnan, hogy az elhunytat egy egyszerű gödörbe helyezték, addig, hogy az elhunytat sártégla struktúrába temették. Az arany amulettek és az érmék serege azt mutatja, hogy gazdagságban és státuszban egyenlőtlenségek voltak a temetőben eltemetett egyének között.
(Az ushabati figurák kis, fából, kőből, vagy fajanszból készült szobrocskák, amiket gyakran találnak nagy számban az ókori egyiptomi sírokban. A figurák körülbelül 10-50 centiméter magasak és gyakran kapát tartanak a karjaikban. Az volt a szerepük, hogy helyettesítsék az elhunyt tulajdonost, amikor az istenek azt kívánták, hogy szolgai feladatokat vállaljon a túlvilágon. Az „ushabati” szót általában úgy fordítják, hogy „válaszoló”. Az Új Királyság idején (Kr.e. 1539-1075) a szobrokat úgy készítették, hogy hasonlítson a sír tulajdonosára, múmia mintára formázták, és a tulajdonos nevét viselte.)
(Forrás: Biblical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/, Britannica: https://www.britannica.com/)