Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
MagyarországMagyarország
A felfedezés az alkímiában – a mai vegyészet előfutára - végzett munkájának nyomait mutatja. A csillagász talán arról a legismertebb, hogy ő végezte az első szupernóva megfigyeléseket és az első tudósok közt volt, akik felvetették, hogy a Föld a Nap körül kering. De az alkímiával is foglalkozott.
Ahelyett, hogy kevésbé értékes elemekből aranyat próbált volna csinálni, elixíreket dolgozott ki, mint a medicamenta tria, ami gyógynövényeket és fémeket tartalmazó gyógyszer trió.
Brahe titokban tartotta a receptjeit. Amit tudunk a medicamenta triaről tudunk, másodkézből származó beszámolókon alapszik.
Kaare Lund Rasmussen, a Dél-Dániai Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője elemezte egy kerámia töredék széleinek és négy üvegszilánk összetételét, amiket Brahe svédországi Ven-szigeten lévő laboratóriumából ástak ki. A kémikus higany, vörösréz, antimon és arany magas szintjét mutatta ki, úgy tudni, ezt a négy fémet használta a medicamenta triahoz.
Egyik töredék sem tartalmazza mind a négy elemet. Voltak olyan fémek, amiket csak a külső, vagy a belső oldalakon találtak, míg mások mindkét oldalt borította. Az edények a külső fémeket véletlen loccsanásokból szedhették fel, vagy egy ezeket az elemeket tartalmazó nagyobb edénybe voltak helyezve.
A maradék öt elem – nikkel, cink, ólom, volfrám – nincs rajta Brahe fennmaradt egyik receptjének listáján sem. Mivel mind az öt elemet a kerámiaszilánkon találták, a vörösrézzel és a higannyal együtt, lehet, hogy kerámiaedényt a hulladék gyűjtésére használta. Az ónt, nikkelt és cinket gyakran használták a reneszánsz világban.
A legkülönlegesebb a volfrám. A volfrámot először céltudatosan 1783-ban izolálták, Brahe halála után 200 évvel. A fém szilánkon való jelenléte lehet véletlen egybeesés. Brahe elkülöníthette a volfrámot egy másik anyagból anélkül, hogy tudott volna róla.
De van egy kis esélye annak, hogy az izoláció szándékos volt. A 16. század első felében, Georgius Agricola, német ásványszaktudós arról számolt be, hogy egy bizonyos anyag (később azonosították, hogy a volfrám) jelenléte az ónérc olvasztását nehézzé teszi. Talán Brahe vizsgálta.
A kerámiaedények kutatása gyakori, mert gyakran használták konyhai edényként. Sokkal kevesebb munka van arról, hogy milyen szervetlen dolgokat főzhettek.
(Forrás: Scienc News: https://www.sciencenews.org/)
