A WHO figyelemmel kíséri azokat a "kiemelt kórokozókat", amelyek jelentős járványkitöréseket okozhatnak az emberek körében, súlyos betegségekhez vezethetnek, és korlátozott orvosi beavatkozással megelőzhetők a széles körű károk. Ha olyan kórokozó bukkan fel, amely a megfelelő kombinációt eltalálja, nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet vagy globális világjárványt okozhat.
A WHO szerint a kutatóknak ezeket a kórokozókat kell kiemelten kezelniük a vakcinák, kezelések és diagnosztikák kifejlesztésekor.
Az idei jelentéshez 54 ország több mint 200 tudósa 1652 kórokozó - vírusok és baktériumok - bizonyítékait elemezte, és 33-at jelölt meg közülük világjárvány szintű kockázatként, szemben a 2018-as kiadásban szereplő 10-zel.
„A globális egészségügyi tájkép folyamatos fejlődésnek van kitéve, új kórokozók lehetséges megjelenésével és a meglévők által jelentett fenyegetettségi szintek változásával” - áll a jelentésben.
Az idei új kiemelt kórokozók közé tartozik a majomhimlőt okozó vírus, a kolera egy törzse és két rágcsálóvírus, amelyek átterjedtek az emberekre.
Míg az idei kiemelt kórokozók közül néhány bizonyos régiókra koncentrálódik, mások már az egész világon jelen vannak. Íme, az a hét kórokozó, amely 2024-ben mind a hat WHO-régióban megtalálható lesz.
Az influenzavírusok e csoportjába tartozik a H1N1, amely 2009-ben sertésinfluenza-járványt okozott, valamint a H5, a madárinfluenza, amely idén tört ki az Egyesült Államokban a tehenek és a tejipari dolgozók körében. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az "X-betegség" - ami hipotetikus kifejezés egy új betegségre, amely világjárványt okozhat - valószínűleg egy influenzavírusból fog kialakulni.
Ez az ernyőfogalom a 2000-es évek elején a SARS-járványt, a 2010-es években a MERS-járványt és 2020-ban a COVID-19 világjárványt okozó vírusok gyűjtőneve. A WHO szerint a jövőben a koronavírus-kórokozók felügyeletének figyelembe kell vennie a potenciális állati gazdaszervezeteket, amelyek kulcsfontosságúak voltak e járványok korai terjedésében.
A majomhimlő terjedése miatt a WHO 2022 júliusában egyszer már elrendelt globális veszélyhelyzetet, de azt 10 hónap után feloldotta. Most azonban újra elrendelte globális veszélyhelyzetet, mivel a szervezet meglátása szerint a fertőző betegség ismét elterjedhet, és több országban is egészségügyi kockázattá válhat. A WHO főképpen egy olyan vírusvariáns miatt aggódik, amelyet 2023 végén mutattak ki a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. Az Mpox-Klade I változat Ib jelű alvariánsáról van szó. Ez a változat az utóbbi hetekben Ugandában, Ruandában, Burundiban és Kenyában is megjelent.
A dengue-láz egy szúnyogok által terjesztett vírusos betegség, amely tünetmentes lehet, de súlyos, kórházi kezeléshez vagy halálhoz vezető betegséget is okozhat. A Délkelet-Ázsiában és a nyugat-csendes-óceáni térségben élők a trópusi éghajlat miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve, de a dengue-vírusok az egész világon előfordulnak.
A Klebsiella pneumoniae a bélben élő baktériumok normális formája, de ha elterjed, megbetegítheti az embereket. Általában emberről emberre történő érintkezés vagy kórházakban vagy más egészségügyi intézményekben lévő fertőzött berendezések révén terjed, és tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, véráramfertőzéseket, valamint seb- vagy műtéti fertőzéseket okozhat. Az egészségügyi szakértők aggódnak a Klebsiella miatt, mivel egyes baktériumok "szuperbaktériumokká" válnak, ami azt jelenti, hogy ellenállnak az antibiotikumoknak.
A Salmonella baktériumok nem biztonságos élelmiszerekkel vagy személyközi érintkezéssel terjedhetnek, és hasmenéses betegségeket okoznak, amelyek különösen a kisgyermekek esetében lehetnek súlyosak. Sok szerotípus meglehetősen gyakori, de néhány közülük invazív, életveszélyes betegséget okoz. E baktériumok kezelésére számos vakcinajelölttel folynak a korai stádiumban lévő klinikai vizsgálatok.
Bár e vírus besorolása közepes kockázati szintű, ami a globális vészhelyzet okozását illeti, de képes fajok közt ugrani, és "késleltetett, de pusztító tünetekkel jár" - közölte a WHO. Védőoltás még nincs, de a vírusellenes kezelések hatásosak. Ez különösen fontos az afrikai régióban.