Az Amerikai Egyesült Államokban szárazföldi telepítésű és műholdas megfigyelések azt mutatják, hogy a tavasszal a fokozott pollen koncentráció több felhőben lévő jeget és több csapadékot idéz elő – még mínusz 15 és mínusz 25 Celsius-fok közti hőmérsékleten is. Ezt laboratóriumi eredmények támasztják alá, amik azt mutatják, hogy a pollen jégmagként viselkedik, hatással van a felhőkben lévő víz fagyási hőmérsékletére és elősegíti a csapadékot. Ezek nélkül a jégmagképző részecskék nélkül a felhőkben lévő víz csak mínusz 38 Celsius-fok alatt fagy meg. A kutatók tudni akarták, hogy ez a hatás vajon érzékelhető-e laboratóriumon kívül, és hogy a klímaváltozás és a biodiverzitás veszteség hatással van-e rá?
Globális mértékben a pollen jégformációra gyakorolt hatása viszonylag kicsi, például a porhoz képest, de regionális és szezonális mértékben jelentős. Tavasszal különösen nagy mennyiségű pollen szabadul fel, ami a légkörbe emelkedik és belép a hideg levegőrétegekbe. Mérete miatt a pollen csak rövid ideig marad a légkörben. A tanulmány kiemeli a kisebb pollentöredékek fontosságát, amik akkor jönnek létre, amikor a pollen nedves körülmények között eltörik. Ezek a kisebb részecskék hosszabb ideig maradnak a levegőben és elegendő mennyiségben belépnek a hideg légköri rétegekbe, ahol jégformációt indítanak be.
A klímaváltozás erősíti a pollen hatást – a biodiverzitás kulcsfontosságú faktor
Az antropogén klímaváltozás eltolja a pollenszezon kezdetét, meghosszabbítja és fokozza a pollenkoncentrációt a levegőben. Ez a tendencia várhatóan fokozódik az évszázad végére, ami gyakoribb és erősebb helyi csapadékot idéz elő.
A tanulmány további aspektusa a biodiverzitás fontossága. Sok növényfaj minden tavasszal, egyszerre nagy mennyiségű pollent szabadít fel, ami hatással van a felhőképződésre és a légkörben lévő jégrészecskék mennyiségére.
Ahhoz, hogy jobban megismerjük a pollen éghajlat evolúcióban játszott szerepét és hogy ez benne legyen a jövőbeni éghajlati modellekben, további kutatás szükséges.
Dr Jan Kretzschmar, a tanulmány vezető szerzője azt mondja, hogy ha megfelelően szimulálják a pollen hatását és azt, hogy hogyan lép kölcsönhatásba az éghajlattal, képesek lesznek pontosabb előre jelzéseket tenni.
(Forrás: Lipcsei Egyetem: https://www.uni-leipzig.de/)