Orbán Viktor: Megkezdődött a védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza

Ma hajnalban belépett Magyarország területére az árhullám várhatóan legmagasabb vízszintje.

Orbán Viktor szerda reggel az operatív törzs ülése után tájékoztatót tartott, melynek során elmondta, megkezdődött a védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza, szerda hajnalban ugyanis belépett Magyarország területére az árhullám várhatóan legmagasabb vízszintje. Mostantól az a feladat, hogy kikísérjük az árhullámot a Lajtától le délre, amíg el nem hagyja Magyarországot Szerbia felé. Ez az időszak a legnehezebb a védekezésben. 

Ez a magas vízszint, ami ellen védekezünk, semmilyen új feladatot nem jelent a védelemben résztvevők számára. Ugyanis minden tudásunk szerint, a legmagasabb vízszint alatta marad a 2013-as legmagasabb vízszintnek. Ebből az következik, hogy olyan munka, olyan feladat, olyan kihívás, amivel egyszer már ne birkóztunk volna meg, nincsen

- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ez meghatározza a védekezés karakterét. Orbán Viktor kiemelte:

ez azt jelenti, hogy nem váratlan és rendkívüli eseményekre kell felkészülni, hanem ismert és várt eseményekre készülünk, amelyeknek az elhárítását korábban már megtettük, illetve kipróbáltuk.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy folyamatosan jelen van az árvízi védekezés során.  

Látom a védekezésben résztvevőket, ellenőrzöm a munkájukat, és azt tudom mondani, hogy magabiztosak és nyugodtak. Tehát a védekezésben résztvevő vízügyesek, katonák, rendőrök, katasztrófavédelmisek, sőt az önkéntesek is rendkívül higgadtan, nyugodtan, magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat

- mondta, hozzátéve, hogy a védekezés irányításának szempontjából két fajta védelmi rendszer van Magyarországon. 

Hegyeshalom, 2024. szeptember 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Lajta-menti árvízvédelmi munkálatokat ellenőrzi Hegyeshalom térségében 2024. szeptember 17-én. A kormányfő megadta az engedélyt a Lajta főmeder és a Balparti Csatorna közötti szükségtározó megnyitására. Középen Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. 
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Vannak olyan védelmi szakaszok, amiért az állam tartozik közvetlen felelősséggel, és vannak önkormányzatilag védett területek. 

Az állami védettségi területeken a készültségi szint elérte a 100 százalékot, és ugyanez a helyzet az önkormányzatok nagy részénél is.

Van néhány település, ahol még nincsenek 100 százalékon, de mindenhol 50 százalék fölött vannak

- mondta a miniszterelnök. Hozzátette: az operatív törzs reggeli ülésének egyik legfontosabb pontja az az önkormányzati védekezés és az állami védekezés összehangolásának legoptimálisabb formájának megtalálása, amelyről a miniszterelnök azt mondta, hogy az összehangolás működni fog. Az Operatív Törzs reggeli ülésén a főpolgármester is részt vett, mivel a legnagyobb település, ahol önkormányzati rendszerű védekezés van, az éppen Budapest.

Szombat délután tetőzhet a Duna Budapestnél

Csütörtökön Mosonmagyaróvárnál fog tetőzni a víz, itt a Lajtán mért valaha volt legnagyobb vízszintet, illetve azt megközelítő vízállást fogunk majd tapasztalni

- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a dunai árhullám tetőzése Dévény térségében van jelen pillanatban.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 444 kilométer hosszúságban zajlik a védekezés a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Marcalon. 

Elsőfokú, tehát legenyhébb védekezés van 127 kilométeren, másodfokú, tehát közepes erősségű védekezés van 192 kilométeren, és a legmagasabb szintű, harmadik fokozatú védekezés pedig 225 kilométeren

- mondta a miniszterelnök, kiemelve:

Arra számítunk, hogy Budapesten szombat délután, illetve estefelé tetőzik majd a vízállás. Úgy várjuk, hogy amikor tetőzik, akkor 846 centiméter magasságot mutat a vízoszlop. A valaha volt legnagyobb, 2013-ban tapasztalt vízállás Budapesten 891 centiméter volt, tehát jó esélyünk van, hogy 40-50 centiméterrel lejjebb lesz a budapesti tetőzéskor a víz szintje a valaha mért legmagasabbnál

- emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a budapesti rakpart felszabadulása valamikor a jövő hét közepén-végén várható. A kormányfő az árvízi védekezés részleteiről is beszélt. Mint elmondta,

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 jelenleg összesen 4392 fő dolgozik a védekezésben.

Ebben a létszámban több terület szakemberei, dolgozói és a munkákban segítők is benne vannak.

A vízügyből 1288 ember vesz részt a munkálatokban. 892 ember az átvezényeltek a Duna túlsó oldaláról, így védekeznek a dunántúliak, és szintén átvezényeltek 892 embert a Duna másik oldaláról is, úgymond az Alföldről. 

Jelenleg 1677 katona is részt vesz az árvízi védekezésben, ha ennél nagyobb létszámra lesz szükség, akkor a honvédség 24 óránként 4000 embert tud mozgósítani a munkálatokra, de erre a miniszterelnök szerint nem lesz szükség. Szintén részt vesz a védekezésben 988 ember a katasztrófavédelem részéről, valamint  312 rendőr is. Közülük kétszáz rendészeti hallgató. Emellett 117 ember vesz részt az árvízi védekezéshez kapcsolódó feladatokban a büntetés-végrehajtás részéről. Ők olyan elítéltek, akik olyan típusú bűncselekményekért töltik a büntetésüket, ami nem fenyeget szökéssel vagy újabb bűncselekmény elkövetésének veszélyével.

 

Csaknem másfél millió homokzsákot töltöttek meg a védekezés során 

A Lajtánál a szükségtározót megnyitottuk, ez sem új, kétszer is történt már ilyen korábban 

- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, azt remélik, hogy körülbelül 20 centivel lehet csökkenteni a Lajta vízmagasságát. 

A Duna mosonmagyaróvári szakaszánál és a Lajta mosonmagyaróvári szakaszánál 12 kiemelt állami helyszínen folyik védekezés, töltésmagasítás, fóliázás, nyúlgátépítés. 

Ezen a területen 39 335 homokzsákot használtak fel. 

Az önkormányzati védvonalakon 31 kiemelt helyszínen zajlik munka, ott eddig 1 millió 421 ezer 500 homokzsák került megtöltésre amelyek nagy részét fel is használták. 

Pilismaróton 35 ezer homokzsákot kellene beépíteni, ott körülbelül 500 ember dolgozik és folyamatosan dolgoznak a nyúlgát befejezésén. Pilismarótban az ártérben lévő épületeket is megpróbálják megvédeni. 

Útlezárások is várhatóak

Vannak olyan szakaszai a 11-es főútnak, amit egész egyszerűen nem lehet megvédeni, itt az operatív törzs megkerülő utakat nyitásáról döntött, hogy a lezárt szakaszok ellenére is lehessen közlekedni 

- mondta a miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy ugyan a Margitsziget egy részét lezárták, de azért, hogy a szállodákat ne kelljen kiüríteni, az Árpád híd felől másodlagos védvonalat építenek.  

Kritikus pont a Batthyány téri 2-es metró, ahol várhatóan nem lehet megakadályozni azt, hogy a víz beszivárogjon az állomásra, de a szakemberek dolgoznak azon, hogy a lehető legkisebb kár keletkezzen és a lehető legkevesebb víz jusson be a területre. 

Várhatóan a HÉV egy szakasza is lezárásra kerül, biztonsági okok miatt.

Nehéz helyzet lesz Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Leányfaluban, itt is 50 százalék fölötti szinten van a védekezés, de dolgozni kell, tehát itt az önkéntesekre is szükség van

- mondta a miniszterelnök. 

 Vácnál a 2-es utat legalább részlegesen péntek környékén lezárják. 

Kismaroson a település jelentős része ártéren helyezkedik el, a védművek készültsége 60 százalékon állt, ezen a területen is nagy erőkkel dolgoznak. Emellett Kisorosziban is zajlik a védekezés. A miniszterelnök úgy fogalmazott:

a kisorosziak a legképzettebb vízügyi szakemberek Magyarországon, őket még a közepes árvíz is nehéz helyzetbe szokta hozni. Mindent tudnak, a polgármester úrral a napokban beszéltem, a védekezést meg fogják oldani, Kisoroszi meg tudja csinálni azt, amit ilyenkor kell.

Fotó: Fotó: Ladóczki Balázs - Origo / Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Nagyobb veszély és baj nélkül vonulhat le az ár

Orbán Viktor elmondta, hogy már egyeztettek a szerbekkel, mivel látható, hogy mikor hagyja el az árhullám Magyarországot. 

A kormányfő az árvízvédelmi beruházásokról is beszélt.

A 2013-as árvízből azt a tanulságot vontuk le, hogy beazonosítva a legkritikusabb szakaszokat, a védműveket meg kell erősíteni. Összesen az egész országot érintően 2013 után 435 milliárd forint értékben hajtottunk végre árvízvédelmi fejlesztéseket, illetve beruházásokat. A Duna szakaszát illetően egy 150 milliárdos fejlesztési programot hajtottunk végre.

- mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezeknek a beruházásoknak köszönhetően egyes - árvíz által veszélyeztetett - területeken "már nincs is szükség önkéntesekre, homokzsákra, nyúlgátépítésre vagy gátszint emelésre, mert a megépített védművek kész vannak, jól működnek és megtartják a vizet."

Biztosan nyugodtan állíthatom, hogy Magyarország meg tudja csinálni, Magyarország meg fogja csinálni, ki fogjuk védeni ezt az árvizet is, és a vizet szépen kikísérjük a mai napon belépő legmagasabb szinten belépett víztömeget kikísérjük Nyugat - Magyarországról Szerbia irányába Dél-Magyarországon keresztül minden nagyobb veszély és baj nélkül

- mondta a miniszterelnök. 

Az Origo folyamatosan beszámol az árvízhelyzetről, élő hírfolyamunkat itt olvashatja.