Üvegházhatású gázok: óriási lyuk növekszik Szibériában

Egyre terebélyesebbé válik egy Szibériában keletkezett hatalmas kráter. Félő, hogy rengeteg üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe, ami tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás káros hatásait.

A nyílást legelőször az 1960-as évekből származó műholdfelvételeken szúrták ki, a képeket azonban titkosították, és csak napjainkban hozták nyilvánosságra. Azóta a lyuk egyre csak terebélyesedik, és már az űrből is könnyen észrevehető. Az amerikai földtani intézet szerint a lyuk mérete 1991 és 2018 között csaknem megháromszorozódott. Az alvilág kapujaként is emlegetett Batagaika-kráter részben a tartósan fagyott, vastag talajréteg, vagyis a permafroszt olvadása miatt keletkezett. Utóbbi egy igen veszélyes helyzetet teremthet: rengeteg üvegházhatású gáz, főleg metán kerülhet a légkörbe, ami még a szén-dioxidnál is nagyobb gondokat okozhat.

A Batagaika-kráter a permafroszt olvadása révén jött létre. A folyamat rengeteg üvegházhatású gázt szabadíthat fel (illusztráció)
Fotó: AFP

Rengeteg üvegházhatású gázt rejt az örökké fagyott talaj

Az Északi-sarkvidék sebesebben melegszik, mint a Föld többi része, és emiatt a permafroszt felolvadása is egyre gyorsabban zajlik.

A Batagaika-kráter feltehetően akkor keletkezett, amikor a helyi lakosok kivágták a területen a fákat.. A lombkoronák árnyékának hiánya miatt nyáron a talaj mélyebb rétegei is fel tudtak melegedni, emiatt kezdett olvadni a jég. A dermedt rétegek kiolvadva összeestek, így jött létre a hatalmas lyuk.

Több hasonló kráter jött létre ilyen módon az Arktiszon, ám mind közül a Batagaika-kráter a legnagyobb.

Ahogy a permafroszt felolvad, a benne évszázadok óta fagyott, elhalt növények és állatok bomlásnak indulnak, és rengeteg üvegházhatású gázt, főleg szén-dioxidot és metánt bocsátanak az atmoszférába. Ezzel egy ördögi öngerjesztő folyamat jön létre: 

• a felszabaduló üvegházhatású gázok miatt gyorsabban melegszik a Föld légköre, 
• ami természetesen a permafroszt olvadását is felpörgeti.

A folyamatnak szörnyű következményei lehetnek; az északi félteke területének 15%-át permafroszt borítja. Az örökké fagyott talaj összesen kétszer annyi szenet tartalmaz, mint az atmoszféra. 

Egy korábbi tanulmány becslése szerint a permafroszt felolvadása 2100-ra annyi üvegházhatású gázt juttathat a levegőbe, mint egy fejlett iparral rendelkező ország, ha nem korlátozzák a kibocsátását.

A permafroszt felolvadása drasztikusan súlyosbíthatja az éghajlatváltozást, a folyamat körül azonban továbbra is sok a kérdőjel. A kutatók remélik, hogy a Batagaika-kráter és a hozzá hasonló képződmények tanulmányozásával sikerül jobban megérteni a következményeket és modellezni a jövőbeni hatásokat.

A Batagaika-kráter a NASA 2016-os műholdképén
Fotó: NASA

Iszonyatos tempóban növekszik a kráter mérete

A Geomorphology című folyóiratban júniusban közzétett tanulmányukban a kutatók műholdas és drónadatok segítségével 3D-s modelleket készítettek a Batagaika-kráterről, és kiszámították méretének időbeli változásait.

Megállapították, hogy a kráternél mintegy 14 gízai piramisnyi jég és permafroszt olvadt ki. 

A kráter térfogata évente körülbelül egymillió köbméterrel nő.

A kutatók azt is kiszámolták, hogy a szibériai kráter évente körülbelül 4000-5000 tonna szenet szabadít fel. Ez körülbelül annyi, mint 1700-2100 amerikai háztartás éves kibocsátása.