Váratlan és rémisztő dolog derült ki a villámlásról

Napról napra egyre több minden derül ki az ember környezetátalakító tevékenységének hosszú távú hatásairól. Ezúttal egy új kutatás megállapította, hogy a légszennyezettség emelkedésével párhuzamosan a villámlások száma is növekszik.

A virginiai James Madison Egyetem (JMU) kutatói 12 év alatt több mint 500 000 zivatar adatait elemezték. A Washingtonban és Kansas Cityben tomboló viharok vizsgálata révén a szakértők megállapították, hogy ahol több finom szemcséjű részecske (aeroszol) van a levegőben, ott a villámlások száma is nagyobb lesz - írja a Science Alert.

A villámlások száma és a légszennyezettség között összefüggés van
Fotó: NurPhoto via AFP

Nagyobb légszennyezettség, több villámlás

Az aeroszolok és a villámlás közötti összefüggéseket már korábban is vizsgálták, de a témával kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság, mert a villámok kialakulásában számos légköri tényező szerepet játszik.

A légszennyezést okozó részecskék feláramlással kerülnek a felhőkhöz; a leáramlás ezt követően szétválasztja a részecskéket és ezzel különböző elektromos töltések alakulnak ki a felhők belsejében, ami több villámlást eredményez.

A kutatócsoport a 2,5 és 10 mikrométerig (PM2,5 és PM10) terjedő részecskék koncentrációját vizsgálta a környezetben, majd ezek jelenlétét összehasonlították a zivatartevékenységgel. A megfigyelés alapján úgy tűnt, hogy e részecskéknek a koncentrációja nagyobb hatással volt a villámlásra, mint a méretük.

Bár a több részecske általában több villámot eredményezett, létezik egy pont, amelyen túl a sok részecske már inkább csökkenti a villámok előfordulásának gyakoriságát. A jelenség talán a viharon belüli energiaveszteséggel magyarázható.

Ezek a forgatókönyvek persze rengeteg változót tartalmaznak, és számos más tényező is szerepet játszhat a villámok kialakulásában, a légáramlatoktól kezdve a földfelszín borításáig. Mindezek ellenére úgy tűnik, a levegőben lévő szennyező anyagok nagy hatással vannak a villámlásra.

Melyik a legviharosabb nap?

A tanulmány néhány más érdekes eredményre is rávilágított: a zivatarok mindkét városban csütörtökön voltak a leggyakoribbak. Washingtonban a hétfő volt a legnyugodtabb nap, míg Kansas Cityben a péntek.

Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy amikor a legtöbb energia volt a légkörben - amit olyan tényezők befolyásoltak, mint a hőmérséklet és a páratartalom -, a légszennyezettség akkor volt legnagyobb hatással a villámlások számára.

Az eredmények révén jobban megérthetjük, hogy a légszennyezés ingadozásai hogyan alakíthatják át a meteorológiai mintázatokat. A teljes kutatás az Atmospheric Research című szaklapban olvasható.