Ausztrál kutatóintézet: Kína megelőzte Amerikát a tudományban

Kínai laboratórium

Kína 57 kritikus technológiai területen vette át a vezetést a globális rangsorban, a vizsgált 64 kategóriában. Egyebek mellett ez áll az ausztrál Stratégiai Politikai Intézet legújabb tanulmányában, amelyet augusztus végén publikáltak. Az ASPI nevű think tank a védelem, űrkutatás, energiafejlesztés, mesterséges intelligencia, vagy a robotika területeit vizsgálja, és azt, honnan származnak egy-egy ötéves időszakban a világ tudományos áttörései, találmányai. A kutatás szerint 2003 és 2007 között az Egyesült Államok még 60 kategóriában volt világelső a 64 közül.

Két évtizede vizsgálják a tudományos fejlesztéseket

Az Ausztrál Stratégiai Politikai Kutatóintézetet (Australian Strategic Policy Institute, ASPI) 2001-ben alapította az ausztrál kormány. Az intézmény tudományos tevékenysége független a mindenkori választások győztesétől, a kutatásokról az intézet dönt, sőt, külföldi kormányok és intézmények is finanszírozhatnak tudományos projekteket. 

Fúziós nukleáris laboratórium az Egyesült Államokban
Fotó: Scientific American

Az ASPI 20 év tudományos kutatásainak adatait kezdte elemezni 2023-ban. A vizsgálat célja az, hogy kiderüljön, melyik országban születik a legtöbb találmány és tudományos felfedezés. A nagy adatmennyiségre támaszkodó program neve Kritikus Technológiai Nyomkövető (Critical Technology Tracker) lett.

Sokkoló elmozdulás – Amerika elvesztette az elsőségét 

A kutatók számár, a trendek alapján nyilvánvaló volt, hogy Kína válik az indo-csendes-óceáni térség vezető államává, de az idei eredmény a tudósokat is meglepte. 

2003 és 2007 között szinte csak az Egyesült Államok szerepelt az első helyen (64-ből 60 területen), de az amerikai első helyezések száma mindössze hétre zsugorodott az utolsó vizsgált időszakban, 2019 és 2023 között 

Kína mindössze három területen vezette a toplistát 2003-ban, most azonban a 64-ől már 57 tudományos kategóriában világelső. 

Kínai eredmények és a microchipek fejlesztése

Az újonnan szerzett első helyezések között a következők szerepelnek Kína számára: nagy teljesítményű számítástudomány, gravitációs szenzorok, űrkutatás, vagy a fejlett microchipek tervezése és gyártása. 

A félvezető-gyártás nagyon drága és nagyon fejlett technológiákat igényel
Fotó: Metis Advisory

Ha a többi kategória nem is sokkolja az amerikai kormányzatot, a microchipek kérdése mindenképpen aggasztó az USA számára. A félvezetőipar korunk legfontosabb gyártási szektora, amelynek globális mérete 2030-ra eléri az egytrillió dollárt. Az integrált áramkörök, a chipek azért lényegesek, mert ezek a vezérlik nem csak az atomrakétákat, robotokat, lézereket vagy elektromos autókat, de az otthoni hűtőszekrényeket, tévéket és a mobiltelefonokat is. Ma már szinte minden elektromos eszközben integrált áramkör van. A microchipek fejlesztését évtizedekig az Egyesült Államok vezette, míg a nagyon drága chipgyártást Tajvanra helyezte ki az USA. (Ma Tajvanon készül a világ chipjeinek 90 százaléka. Kína tajvani politikájában komoly szerepet játszik a hihetlen fejlett tajvani félvezetőgyártás megszerzése is.) 

Az alábbi ábra a fejlett anyagok területét mutatja. Látható, hogy Kína áll az összes alkategória első helyén.

Az ausztrál kutatóintézet táblázata a fejlett anyagok gyártásának rangsorát mutatja
Fotó: ASPI

Az Egyesült Államok eredményei

Amerika a kvantum-számítástechnika, a vakcinák és ellenanyagok, a nukleáris medicina, a kis méretű műholdak, az atomórák, a génsebészet és a természetes nyelvfeldolgozás kategóriájában tudta megszerezni az első helyet. 

Amerika 20 év alatt a második helyre szorult a tudományos fejlesztésekben
Fotó: US Government

A tanulmány kiemeli, hogy India immár 45 kategóriában került be az első öt ország közé, és hét második helyet szerzett. Ezek közül kettőben, a biológiai gyártásban és az osztott főkönyvi technológiában a harmadik helyre szorította az Egyesült Államokat. 

Amerikával együtt hátrébb szorult a tudományos kutatásban az Egyesült Királyság is. A szigetország nyolc területen kiesett a legjobb országok közül, és már csak 36 kategóriában jutott be a top 5-be. 

Az ún. másodlagos országok köre nem változott: Németország (27 kategóriában szerepel a top 5-ben), Dél-Korea (24), Olaszország (15), Irán (8) és Ausztrália (7). Az Európai Unió egésze két kategóriában első, és harmincban második. 

A monopóliumok kockázata

Az ASPI kutatása vizsgálja azt is, hogy melyik területeken alakulhat ki egy-egy ország egyeduralma. Ezt kiegészíti az, hogy hogy a tanulmány magas kockázatú tudományos területeket is vizsgál. Tavaly 14 ilyen kategóriát tartottak számon, és ez 2024-re tízzel nőtt. 

Részlet a tanulmány ezt táblázatából, amely azt mutatja, hogy Kína számtalan területen szerezhet monopóliumot
Fotó: ASPI

A kutatás döbbenetes eredményt mutat: 

az idei 24 nagy kockázatú technológiai területen kivétel nélkül Kína vezet, és úgy tűnik, hogy ezekben hosszú időre monopóliumhoz jut. 

Az ausztrál kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy ezek a kockázatok elsősorban a védelmi iparral szorosan összefüggő találmányokat és fejlesztéseket jelentenek, pl. a fejlett repülőgép-hajtóművek, drónok, műholdak, a tömegben használható (swarm robot) és kollektív robotok fejlesztése, valamint a műholdas navigáció. 

A japán autógyártás, mint példa

Az ilyen típusú monopóliumok kialakulásában analógia lehet az, ahogy Kína gyakorlatilag letarolta az elektromos autózás piacát. 

A kínai autógyártás fejlődését a japánéhoz lehetne hasonlítani, jó pár évtizedes késéssel.  Az 1950-es és 1960-as években a globális autógyártás akkori vezető szereplői, az amerikai tervezők és gyártók kinevették a kicsi, csúnya, és a nyugati autókat rosszul koppintó japán járműveket. 

Az első, Amerikába exportált Toyota típus a Toyopet Crown volt. Nem aratott sikert
Fotó: Toyota

A 24. Tokiói Autókiállításon, 1981-ban azonban a japán gyártók már a következő találmányokat mutatták be az immár egyáltalán nem nevetséges külsejű, eredeti, sorozatgyártású autókban: elektronikusan szabályozott felfüggesztés, elektronikus blokkolásgátló, elektronikus szervókormány, esőérzékelő ablaktörlő, nagy szilárdságú, könnyű acélkarosszéria műanyag elemekkel, elektronikus benzinbefecskendezés, vagy turbófeltöltő. 

Tokyo Motor Show egyik sztárja
Fotó: Wikimedia Commons

A kiállításon 849 autót mutattak be, köztük a Suzuki Altót, amely megteremtette a második autó divatját Japán és Ázsiában, amely elsősorban a női vezetőknél lett népszerű a könnyű kezelhetőségével. A show-n már a 4x4-es minibuszok kínálata sem egyetlen darabból állt, hanem több gyártó is bemutatta a maga szabadidős törpebuszát. 

Kopipésztelt kínai autók
Fotó: Car Buzz

Kína az 1980-as és 1990-es években csak nyugati márkák szánalmas koppintásait tudta felmutatni, és néhány, engedéllyel gyártott, a nyugati világban már elavult típust. A kétezres években a szemérmetlenül lemásolt európai luxustípusokról lehetett cikkeket olvasni, és az olyan perekről, amelyekben a nyugati gyártók az ipari méretű hamisítást próbálták megakadályozni. 

A kínai BYD egy 2023-as modellje, mellett pedig egy VW Bogár
Fotó: CTV News

Mára pedig Kína elismerten vezeti az elektromos autók piacát, és a típusainak formatervezése ma már a világszínvonalba tartozik, sőt, trendkövetés helyett megteremti a globális trendet. 

Amerikai monopóliumok

A tanulmány felhívja a figyelmet a magánszektorban végzett kutatások kockázataira is. Ebben a vonatkozásban az amerikai tech óriások, az IBM, a Google, a Microsoft vagy a Meta egyeduralma több területen megdönthetetlennek tűnik. A vizsgálat rámutat, hogy 2003 és 2007 között sokkal változatosabb volt a magánvállalatok szerepvállalása a K+F-ben. Akkor még a Philips, az NTT, a Samsung, vagy a Nokia is sokkal előrébb szerepelt a rangsorban. 

A kínai magánvállalatok nem tudtak előretörni a kutatásban, a kínai tudomány motorja egyértelműen a kormányfinanszírozás. 

Az ausztrál kutatók figyelmeztetése a kormányok számára

A Critical Technology Tracker szerzői ezt írják a tanulmányban: 

A vizsgálat eredményeit érdemes intő jelként tekintetni. A tudományos eredmények elérése és a kutatás színvonalának megtartása nem egy olyan szelep, amit hol ki lehet nyitni, hol el lehet zárni. Az adatok alapján sok demokratikus ország elköveti azt a hibát, hogy visszafogja a kutatás-fejlesztés, vagy gyártás finanszírozását, mert az adott pillanatban előnye van más államokkal szemben. Ugyanígy fontos látni azt is, hogy egy nehezebb költségvetési helyzetben a K+F finanszírozásának csökkentése csak látszólagos könnyebbséget jelent, a valóságban ez csak pillanatnyi siker, és a negatív hatásai nagyon hamar jelentkeznek. Az ilyen döntésekkel a demokratikus országok hosszútávon saját magukat hozzák hátrányos helyzetbe, és lemaradnak majd a tudomány számos területén, pl. a ma még nem létező technológiák alkalmazásában.

Az ausztrál kutatók szerint jelzésértékű, hogy a Kínai Tudományos Akadémia ma a világ legnagyobb fejlesztési központja. 

A katonai vonatkozások

A tanulmány külön fókuszál azokra a területekre, amelyekben Kína fejlettsége extra veszélyt jelenthet az AUKUS-szövetségre (Ausztrália, Egyesült Királyság, Egyesült Államok). 

Az AUKUS-országok számára külön nagy kockázatú területeken is Kína vezet
Fotó: ASPI

A fejlett robotika és az autonóm rendszerek technológiája kategóriájában pl. a három szövetséges egyesített teljesítménye is alatta marad Kínáénak, amit a kutatók súlyos kockázatként értékelnek. Az ellenséges mesterséges intelligencia kutatási területén azonban az AUKUS-országok egyelőre állják a versenyt – de csak közös erőfeszítéssel. 

Ipari kémkedés?

A tanulmányt kommentelő nyugati elemzők szerint Kína masszív ipari kémkedés nélkül nem tudta volna felcserélni a helyét az Egyesült Államokkal, a hatalmas tudományos befektetések ellenére sem. Tavaly októberben az öt Szem (Five Eyes) hírszerzési szövetség, amelyet Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok alapított, kiadott egy közös nyilatkozatot, amelyben számos szellemi tulajdon ellopásával vádolta Kínát. Az FBI igazgatója, Christopher Wray pedig ezt mondta:

Ez egy példa nélküli fenyegetés számunkra.

John Kennedy White technológia-szakértő ezt azzal egészíti ki, hogy Kína előretörése különösen azokon a területeken gyanús, amelyekben hagyományos gyengén szereplt az elmúlt évtizedekben.

Olyan hatalmas az ugrás, amit Kína produkált pl. a fejlett repülőgép-hajtóművek, a mesterséges intelligencia, vagy a kvantum-számítástudomány terén, ami egész egyszerűen lehetetlen a saját képességek alapján. 

Tobias Freakin, a Protostar Strategy thnk tank alapítója azt emeli ki, hogy Kína ilyen fejlődésének hosszan tartó geopolitikai következményei lesznek. 

A Made in China 2025-ös világhódító gazdasági tervnek, amelyet a kínai elnök közel tíz éve indított el, az a célja, hogy az ország minél önellátóbb legyen a kritikus szektorokban. Hszi Csi-ping számára ez nemzetbiztonsági kérdés, és a világnak is így kellene ezt értelmeznie. A fejlett technológiák jelentik Kína hosszútávú gazdasági és geopolitikai céljainak kötőszövetét. 

A nyugati államok Kína Achilles-sarkának a félvezetőgyártást tartják, mert az ázsiai szuperhatalom ipara még mindig óriási mértékben támaszkodik a legmodernebb amerikai, tajvani és dél-koreai chipekre. 

Egyetlen kínai romboló megállított egy amerikai flottaegységet

A kínai technológiai fejlődést jól mutatja az a tavaly decemberi eset, amelyről az idén nyáron számolt be a kínai sajtó.

A Nancsan romboló radarját mesterséges intelligencia vezérli
Fotó: PLA

Ahogy az Origóban megírtuk, a Nancsang nevű kínai romboló egymaga visszafordította a Carl Winson amerikai repülőgép-hordozót és kíséretét a a Dél-kínai-tengeren. A Nancsang ultramodern digitális fedélzeti rendszereit a kvantumtechnológia és mesterséges intelligencia segítségével fejlesztették ki, és az MI irányítja. Ezért történhetett, hogy a hajó egyedül megbénította az amerikai kötelék digitális védelmét. 

Amerikai repülőgép-hordozó és a kíséretének két tagja
Fotó: MC2 Ashley Van Dien / USS Bunker Hill (CG 52)/U.S. Navy

Az eset után kirúgták a Carl Winson anyahajó elektronikai ellentevékenységért és felderítésért felelős parancsnokát. 

Orosz robotok az ukrajnai háborúban

Bár a tanulmány szerint Oroszország messze lemaradt a tudományos fejlesztésekben, az országnak égető szüksége van a K+F eredményeinek harci alkalmazására. Az orosz erőfeszítéseket jelzi egy Telegram-poszt, amelyet Viktor Murakovszkij alezredes, egy katonai témájú lap főszerkesztője írt. A lap információi szerint az Uralvagonzavod (UVZ) gyár egy ember nélküli, MI-irányítású harckocsit tervez tesztelni Ukrajnában. A bejegyzés szerint a Sturm robottank alapja egy T-72B3 típusú harckocsi, amely az 1970-es években szolgálatba állított T-72 legnagyobb darabszámú változata. A gyár biztosra ment, ezért választott egy régi, de bevált tankot, mert az új technológiák harci próbája épp elég feladatot ad a mérnököknek amúgy is. 

A Sturm robottank alapja a T-72B3 típusú harckocsi
Fotó: Army Recognition

A Sturm RTK-t 2023 szeptembere óta tesztelik gyakorlótereken, és a közeljövőben Ukrajnában akarják bevetni. A robottank fegyverzete a háború tapasztalatait tükrözi. Az eredetileg harckocsik ellen kifejlesztett, 2A46 jelű, 125 mm-es ágyúja csövét lerövidítették, és az ellenséges védelmi állások elleni harcra tették alkalmassá. Az ágyú kétféle termobárikus lőszert lőhet ki, mindkettő pusztító tűzgömböt és hatalmas lökéshullámot okoz. A robottankot felszerelték egy 30 mm-es gépágyúval is. 

A Sturm termobárikus lövedékei borzalmas lökéshullámot és tűzgömböt okoznak
Fotó: Military Review

A Sturm RTK digitális rendszerei és a mesterséges intelligencia lehetővé teszik, hogy a tank emberi parancs nélkül, saját maga válasszon ki és támadjon meg célpontokat. A robottankok képesek együttműködni egymással, konvojban vagy oszlopban manőverezni, fedezni egymást, értékelni a domborzati és talajviszonyokat, megtervezni a megfelelő útvonalat és kikerülni a terepakadályokat. 

Murakovszkij a posztjában azt írta, az orosz hadvezetés mérlegeli, hogy robotszázadokat telepítsen nagyobb egységekbe.