A francia autógyáros, aki saját taxival szállította a katonákat a frontra

Louis Renault, a francia autógyáros az első autójával 1903-ban

Nyolcvan éve, 1944. október 24-én halt meg Louis Renault, az egyik legnagyobb francia autógyár alapítója. A francia autógyáros a századfordulón az ország első számú iparosának számított, aki harckocsikat is gyártott.

1877. február 12-én született egy párizsi posztókereskedő hat gyermeke közül negyedikként és a három fiú közül a legkisebbként. Technikai érdeklődése korán megmutatkozott, szülei külön műhelyt rendeztek be neki vidéki birtokukon. A későbbi francia autógyáros az iskolában ugyan nem remekelt, az egyetemen alig tudott végigbukdácsolni, de volt két tulajdonsága, amellyel társainál többre vitte: a gyakorlatiasság és a találékonyság.

Louis Renault, a francia autógyáros az első autójával 1903-ban
Fotó: Wikimedia Commons

Húszéves korában megtakarított pénzéből vett egy triciklit, amelyet néhány munkásával szétszerelt, majd négykerekű kisautóként rakott újra össze. A „Voiturette” (kis kocsi) döntő újdonsága a közvetlen hajtás volt: a főtengely a mechanikus vezérlésű, háromsebességes (plusz hátramenet) váltó közbeiktatásával a kardántengelyt hajtotta, a legnagyobb sebességfokozatban áttétel nélkül. Renault látványosan bizonyította be kétüléses autója erejét:

• a háromnegyed lóerős,
• 32 kilométeres csúcssebességre képes jármű
• 1898. december 24-én a Rue Lepic meredek lejtőjén felkapaszkodott a Montmartre-ra. 

A kocsit ott helyben megvette Louis apjának egyik barátja, és még aznap 12 másik darab is gazdára talált.

Renault azonnal szabadalmaztatta találmányát, amely szinte napok alatt kiszorította az addigi lánc-, illetve szíjmeghajtást. 

A párizsi autókiállítás után, 1899-ben tizenhat megrendeléssel a zsebében alapította meg két bátyjával a Société Renault Freres (Renault Fivérek) vállalkozást. Louis a fejlesztés, a gyártás felelőse lett, érdekesség, hogy eleinte nem is szerepelt a tulajdonosok között. Neki a szabadalom maradt, no meg a tisztes fizetés, amennyiben a „melléküzemágnak” tekintett autógyártás jövedelmező lesz.

 

A francia autógyáros lett az első a piacon

A Renault nevet a motorsportok iránt feltámadt érdeklődés tette ismertté: Louis és bátyja, Marcel sorra nyerték a versenyeket saját készítésű járműveikkel, Marcel a Párizs-Berlin és a Párizs-Bécs versenyen is diadalmaskodott. Ennél jobb reklám nem kellett, autóikat annak ellenére kapkodták, hogy áruk tízéves átlagfizetésnek felelt meg. A hőskor 1903-ban ért véget, amikor Marcel a Párizs-Madrid viadalon életét vesztette. Louis ekkor úgy döntött, hogy visszavonul a versenyzéstől és a munkának szenteli magát, a márka hírnevének versenyeken való öregbítését hivatásos vezetőkre bízza. Minden idők első Grand Prix versenyét is a Renault nyerte 1906-ban a magyar Szisz Ferenccel a volánnál.

A Renault gyár bejárata
Fotó: Wikimedia Commons

A gyár rohamosan nőtt: 1900-ban még csak 110 alkalmazottat foglalkoztattak és 179 autót gyártottak, öt évre rá már 1200, 1907-ben pedig 3000 autót adtak el. 1903-tól már saját készítésű (előbb két-, majd négyütemű) motorral kínálták a különböző modelleket, a cég hamarosan megnyitotta külföldi képviseleteit is. 1905-ben 250 taxira, majd további nagy tételekre kaptak megrendelést Párizs városától, és ennek érdekében átszervezték a gyárat. Megkezdődött a tömegtermelés, bevezették a szigorú munkamegosztást és a futószalag-rendszert.

 A Renault hamarosan az első számú francia autógyártó lett, de beszállt hajó- és repülőgépmotorok építésébe is.

Louis 1909-ben kényszerből vette át a cég irányítását, mert másik bátyja is meghalt. A Renault taxik 1914 szeptemberében vonultak be a történelembe, amikor az első világháború kitörése után velük szállították a francia hadsereg katonáit a fővárostól nem túl távoli frontra, a marne-i csatába. A háború alatt a gyár átállt a haditermelésre, teherautókat, mentőkocsikat, töltényhüvelyt, sőt Louis Renault tervei alapján harckocsikat is gyártottak, amiért megkapta a Becsületrendet. Renault 1918-ra Franciaország első számú iparosának számított, aki az üzleti életben három szabályt tartott szem előtt: minden frankot vissza kell forgatni, kölcsönök helyett teljesen önellátónak kell lenni, soha nem szabad tartozni, még a munkásoknak sem.

 

Tevékenységi köre szinte mindent átfogott

Sorra állt elő találmányaival, tervei alapján készült az L-kiképzésű hengerfej, a mágneses gyújtás, a termoszifonos hűtés és a motor mögé helyezett hűtő, a lökhárító, a bal oldali kormánymű, a szervofék és a taxaméter. Autói szinte minden versenyen nagy fölénnyel végeztek az élen, és a gyár évente rukkolt ki új modellel. A Renault tevékenységi köre szinte mindent átfogott, amibe motor kellett, a traktortól a buszig, gyártott dízelmotort és ipari gépeket egyaránt. A cégnek volt öntödéje, bányája, erdeje, famalma, mindent elő tudott állítani, amire szüksége volt, beszállítóktól csak akkor vásárolt, ha a saját gyártásúnál olcsóbb vagy jobb terméket kínáltak.

Élete alkonyán végig kellett néznie, amint a második világháborúban Franciaországot térdre kényszerítő németek 1940-ben lefoglalták a Párizs környékén, Boulogne-Billancourtban felépített gyárát, majd azt is, amint 1942-43-ban a létesítmények nagy részét lebombázták. Még megérte a szövetségesek bevonulását Párizsba, de ezt nem felszabadulásként élte meg: mivel üzeme a német megszállás alatt is termelt (jóllehet tankokat nem volt hajlandó a náciknak gyártani, csak teherautókat), kollaboránsként letartóztatták.

Louis Renault perére várva, tisztázatlan körülmények közt halt meg 1944. október 24-én abban a kórházban, ahová romló egészségi állapota miatt a börtönből átvitték. Családja szerint a 67 éves gyáros halálát a rossz bánásmód, az újabb kutatások alapján betegség okozta. Üzemét államosították, majd 1996-ban privatizálták. 

A népszerű tömegtípusokat gyártó cég modelljeinek licencváltozata Dacia néven 1967-ben jelent meg az akkori szocialista országok, így hazánk útjain, a Renault romániai leányvállalata a közelmúltban új, igényesebb és rendkívül sikeres modellpalettával állt elő.

A napjainkban nemzetközi nagyvállalatként működő Renault Csoport a világ negyedik legnagyobb autógyártója, stratégiai szövetségben a japán Nissan és Mitsubishi autógyártó cégekkel.

 

(Nemzeti Archívum Sajtóarchívum)