Az ókori egyiptomi rituális Bes-vázában lévő szerves maradványokon végzett kémiai analízis vadruta (Peganum harmala), egyiptomi lótusz (Nymphaea nouchali var. caeruela), és a Cleome nemzetség egy növényének nyomait mutatta ki, melyek mindegyike pszichotróp és gyógyhatású tulajdonságokkal bír. Szezámmag, fenyőmag, édesgyökér és szőlő nyomait is kimutatták, melyek kombinációját gyakran használták egy vérnek kinéző ital készítéséhez. Emberi testnedvek maradványait is kimutatták, mint például nyál és vér, ami azt mutatja, hogy az főzetet az emberek megitták. Az is lehetséges, hogy az emberi testnedveket a főzetbe tették, annak összetevője volt.
A csapat különböző technikákat alkalmazott, hogy meghatározzák a főzet összetevőit, aminek a maradványai a vázában voltak. Alkalmaztak ókori DNS extrahálást, valamint Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiát. A Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia infravörös fény alkalmazásával határozza meg, hogy miből áll egy vegyület.
A csapat úgy véli, hogy az ókori Egyiptom lakói próbálták újraalkotni „A Nap Szeme Mítoszát”. A történetben Bes úgy lecsillapítja a vérszomjas hangulatban lévő termékenység istent, Hathort, hogy egy vérnek álcázott növényalapú droggal készült alkoholos italt szolgál fel neki, amitől Hathor mély álomba merül.
Az is lehetséges, hogy a hallucinogén italt olyan emberek használták, akik próbálták előre jelezni a jövőt. A görög-római időszak idején a Bes kultuszához kapcsolódó rituálé során volt egy olyan gyakorlat, hogy jóslás céljából a tanácsadók a Saqquaraban lévő Bes-Kamrákban aludtak, hogy prófétai álmokat kapjanak. Bes a szülés istene volt és lehet, hogy a nők elmentek az orákulumokhoz, hogy előrejelezzék, hogyan végződik a terhességük.
Az egyiptológusok úgy hiszik, hogy az emberek elmentek Saqqaraba a Bes Kamrákba, amikor szerettek volna megerősítést kapni sikeres terhességükhöz, mert az ókorban a terhesség veszélyekkel teli volt. Lehet, hogy ezt az italt arra használták, hogy álmot lássanak.
Az edényt a Tampai Művészeti Múzeumban őrzik. 1984-ben a múzeum egy magángyűjtőtől szerezte, aki a Maguid Sameda Művészeti Galériától vásárolta Kairóban 1960-ban. Azt nem tudni, hogy eredetileg hol találták.
(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)