1997. március 13-án az arizonai Phoenix város lakói egy különös és megmagyarázhatatlan jelenség szemtanúi voltak; több száz ember figyelt fel egy hatalmas, V-alakú formációra, amely lassan és csendben haladt az égbolton. Az alakzatot öt fényes, fehéres színű fénypont alkotta, amelyek egyenlő távolságra helyezkedtek el egymástól. A szemtanúk beszámolói szerint a tárgy futballpálya nagyságú volt, mozgása során pedig egyáltalán nem bocsátott ki hangokat. Az egyik szemtanú, Tim Ley, így emlékezett vissza: „Ahogy felnéztünk, láttuk, hogy a fények egy hatalmas, sötét háromszög részei, amely lassan haladt felettünk. Elképesztően közel jött, szinte karnyújtásnyira volt tőlünk.” A jelenséget nemcsak Phoenixben, hanem Arizona más részein is észlelték, sőt, Nevadából és Mexikóból is érkeztek jelentések. A phoenixi fények rejtélye azóta is az egyik legjelentősebb UFO-észlelésként ismert.
Az UFO (Unidentified Flying Object) jelentése: azonosítatlan repülő tárgy. Ez nem feltétlenül utal földönkívüli eredetre, hanem olyan tárgyakat vagy jelenségeket jelöl, amelyek természetét a megfigyelés időpontjában nem tudjuk megmagyarázni. Az UFO-észlelések közé tartozhatnak furcsa fények, gyorsan mozgó objektumok vagy akár radaron megjelenő anomáliák is.
UFO-észlelések már a történelem korai időszakában is voltak; az ókori egyiptomi, kínai és római feljegyzésekben is találhatók utalások különös égi jelenségekre. Például az időszámításunk előtti 329-ben Nagy Sándor katonái állítólag tüzes korongokat láttak az égen. Európában számos vallási témájú ábrázoláson tűnnek fel különös fények és tárgyak, 1561-ben Nürnbergben pedig szokatlan objektumokra figyeltek fel a város lakói. Utóbbi észlelésre azóta is próbálnak magyarázatot találni a szakértők; egyesek szerint az emberek szimpla csillagászati jelenség tanúi voltak, mások paranormális eseményt sejtenek a háttérben.
Az első, igazán mai értelemben vett UFO-észlelés ugyanakkor egy amerikai pilótához, Kenneth Arnoldhoz köthető; a férfi 1947. június 24-i bevetése során kilenc gyorsan mozgó tárgyat jelentett a Washington-hegy felett, ezzel megteremtve a népszerű „repülő csészealj” kifejezést.
Az UFO-jelenségeket vizsgáló tudományos programok az évek során különböző módszereket alkalmaztak. Az 1950-es években az USA Légiereje indította el a Project Blue Book nevű kutatást, amely több mint 12 000 UFO-észlelést gyűjtött össze. A kutatók túlnyomó többsége azonban ezeket az eseteket természeti jelenségekkel, emberi tévedésekkel vagy technikai hibákkal magyarázta.
Dr. J. Allen Hynek UFO-kutató a 20. században dolgozta ki az UFO-észlelések típusait, amely a mai napig az egyik legszélesebb körben használt besorolás:
A Földön-kívüli intelligens élet keresése az emberiség egyik legambiciózusabb tudományos vállalkozása.
Az ezzel kapcsolatos egyik legismertebb tudományos program a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence), amely rádióteleszkópokat használ az idegen civilizációk jeleinek detektálására.
Bár eddig nem találták nyomát más intelligens életnek, a kutatás napjainkban is intenzíven zajlik. Viszonylag frissnek mondható a 2016-ban indult Breakthrough Listen, amely egy magánfinanszírozású projekt, és a legendás fizikus, Stephen Hawking neve köthető hozzá. Ez a program szintén fejlett teleszkópokat használ intelligens földönkívüliektől származó jelek kereséséhez. A James Webb űrtávcső elsősorban kozmológiai kutatásokat végez, de potenciálisan kimutathatja az idegen élet nyomait Naprendszeren túli bolygók atmoszférájában, így exobiológiai vizsgálatokra is alkalmas.
Az amerikai kormány egészen a közelmúltig nem akarta megerősíteni, hogy aktívan foglalkozna az UFO-k vizsgálatával; az utóbbi pár évben azonban végre megtört a jég, amikor hivatalosan is elismerték az UFO-jelenségek iránti érdeklődést.
A Pentagon 2020-ban nyilvánosságra hozott néhány videót, amelyeken katonai pilóták azonosítatlan repülő tárgyakat észleltek. Két évvel később, 2022-ben megalapították az All-domain Anomaly Resolution Office (AARO) nevű hivatalt. Ez a szervezet az azonosítatlan légi jelenségek (Unidentified Anomalous Phenomena, UAP) elemzésére specializálódott. Az AARO célja, hogy átfogó módon analizálja azokat az eseményeket, amelyeket nem lehet azonnal ismert természetes vagy emberi eredetű jelenségekként azonosítani. Az AARO legfrissebb, 2024-es UFO-jelentése szerint összesen 757 észlelés történt a 2023 májusa és 2024 júniusa közötti időszakban, és bár az esetek többségéről kiderült, hogy csupán léggömbökről, madarakról vagy drónokról van szó,
21 észlelés továbbra is megmagyarázatlan maradt.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2023-ban jelentette be, hogy saját független UFO-kutatási programot indít, amely az UAP-okat vizsgálja. A NASA hangsúlyozza, hogy a tudományos módszertant alkalmazza, és célja nem csupán a földönkívüli élet keresése, hanem a légköri jelenségek pontosabb megértése is.
Egyre nagyobb jelentőséget kap a mesterséges intelligencia UFO-kutatásban betöltött szerepe, az AI-t a NASA és a SETI egyaránt alkalmazza a földönkívüliek keresésében.
Az AI segítségével hatalmas mennyiségű adatot lehet gyorsan feldolgozni, rendszerezni és elemezni, ami alapvetően új lehetőségeket nyit a nehezen magyarázható jelenségek vizsgálatában.
Az amerikai űrkutatási hivatal elsősorban a műholdak és más érzékelők által gyűjtött adatok elemzésére használja a mesterséges intelligenciát, amely így segít kiszűrni a természetes okokkal vagy emberi tevékenységekkel nem magyarázható jelenségeket.
A SETI program olyan rádiójeleket elemez AI-alapú rendszerekkel, amelyek esetleg földönkívüli intelligenciától származhatnak. A mesterséges intelligencia algoritmusai képesek kiszűrni a földi interferenciát, és azonosítani a szokatlan jeleket.
Az AARO szintén AI-t alkalmaz az azonosítatlan légi jelenségekről készült felvételek elemzéséhez.
Az UFO-jelenségekkel kapcsolatos témákat továbbra is heves viták övezik, és ez a helyzet várhatóan nem fog változni a jövőben sem. Az esetek túlnyomó többsége természetes okokkal magyarázható, ám továbbra is rengeteg nyitott kérdés van, amelyek vizsgálata nem csak az UFO-kutatásra, hanem az űrkutatásra is termékenyítőleg hathat. A tudósok nagy reményeket fűznek a James Webb űrteleszkóphoz is, amely egy nap talán ráakadhat az idegen életre.