Több krónikus betegséget is okozhat az óraátállítás

Óraátállítás október 27-én

Kevesebb, mint egy hónap múlva, október 27-én hajnali 3-kor 2 órára kell visszaállítani az órákat. Ezzel az óraátállítással kezdetét veszi a téli időszámítás. De miért is állítgatjuk oda-vissza az órákat nyár és tél elején? Összefoglaljuk, mit érdemes tudni a nyári-téli időszámítás bevezetéséről, egészségi hatásairól és jövőjéről.

Viszonylag kevesen tudják, hogy az óraátállítás ötlete a 18. századi Amerikából származik. Benjamin Franklin, amerikai államférfi és feltaláló 1784-ben írta le egy cikkében az óraátállítás lehetőségét, amely segíthetne az energiafelhasználás optimalizálásában.

Óraátállítás október 27-én
Fotó: NurPhoto via AFP/Lorenzo Di Cola/NurPhoto

 

Franklin Egy gazdaságos tervezet című esszéjét elküldte a Journal of Parisnak (ekkor párizsi nagykövet volt), amelyben kifejtette költségkímélő ötletét. 

Azt szerette volna, ha mindenki a Naphoz alkalmazkodva élné életét, ezzel csökkentve a franciák híresen nagy gyertyafogyasztását. 

Felvetette, hogy hadászati ágyú elsütése indítson minden reggelt (hat órakor), továbbá vessenek ki adót a redőnyökre, tiltsák be a lovaskocsi használatot naplemente után, és korlátozzák a gyertyák eladását is. Bár tervezete megfelelt a takarékossági szempontoknak, nem üdvözölte a nagykövet ötletét sem a sajtó, sem pedig a közvélemény, mivel ezzel – szinte – kirángatták volna a párizsi lakosságot az ágyból. 

Mióta van óraátállítás? 

A 19. század folyamán többen is felvetették az óraátállítás gondolatát, de a megvalósítás elmaradt. Az óraátállítás gyakorlati alkalmazása csak a 20. század elején vált elterjedtté. 

Az első országok, amelyek bevezették az óraátállítást, Németország és Ausztria voltak az első világháború idején, 1916-ban.

 A cél az volt, hogy a háborús erőforrásokat hatékonyabban felhasználják azáltal, hogy az emberek több időt tölthetnek természetes napfényben. 

Óraátállítás
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/PRODUCTION 

Az 1970-es évek olajválságai idején további országok csatlakoztak, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. A világon ma is számos ország alkalmazza az óraátállítást, de nem mindenhol egyformán. Egyes országok elvetették a gyakorlatot, mások változtattak a megvalósítási módján, és néhány régióban évente többször is változhat az időszámítás. 

Óraátállítás Magyarországon 

A nyári időszámítás Magyarországon való bevezetéséről 1916. április 7–8-án tárgyaltak Berlinben. Az Est 1916. április 13-i számából kapott először hírt a lakosság a kötelező óraátállításról (1916. április 30-án éjjel 11 órakor 12 órára módosult az aktuális idő). 

A téli időszámítás kezdetéről az alábbi cikkel jelentkezett a Pesti Hírlap 1916. augusztus 22-én: „A nyári időszámítással tett tapasztalatok azt bizonyították, hogy nehézségek főként az olyannyira fontos tejszállításoknál voltak, mivel a tejtermelők nem tudtak az időszámításhoz igazodni. Egyébként azonban a nyári időszámítás nem okozott zavarokat, a remélhető, hogy békeidőn a [vasúti] forgalom kiterjesztésével teljesen meg fognak szűnni a nehézségek.” 

A két háborúban alkalmazott óraátállítás egyes években szünetelt. 1954-57-ben a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 

Az óraátállítás hatásai az egészségre 

Az óraátállítás hatásairól folyamatosan zajlanak kutatások és viták, amelyek részben az egészséggel kapcsolatos aggályokra összpontosulnak. 

Egyes felmérések szerint az időszámítás változásai negatívan befolyásolhatják az alvási szokásokat és az egészséget. 

Mire alapozzák ezt a feltételezést? 

• Az emberi szervezet rendelkezik egy belső biológiai órával, amely szabályozza az alvási-ébrenléti ciklusokat és más biológiai folyamatokat. Az óraátállításnak a napi ritmusokhoz képest történő gyors változása zavart okozhat ezen biológiai órában, és ezáltal befolyásolhatja az alvást, hangulatot és teljesítőképességet. 
• Az óraátállításnak lehetnek közvetlen hatásai az alvási szokásokra. Az embereknek időbe telik alkalmazkodni az új időszámításhoz, és ezalatt a rövid távú alváshiány, fáradtság és koncentrációs nehézségek problémákat okozhatnak. 
• Több kutatás is összekapcsolta az óraátállítást az egészségügyi problémákkal. Az átmeneti időszakban megnövekedett stressz és alváshiány szerepet játszhat az érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és más krónikus állapotok kialakulásában. 
• Az óraátállítás ideiglenes hatása alatt csökkenhet a munkateljesítmény és növekedhet a balesetek kockázata. Az alváshiány és a biológiai óra zavara negatívan befolyásolhatja a döntéshozatalt és a reakcióidőt. 
• Azok, akik nehezen alkalmazkodnak az óraátállításhoz, tapasztalhatják a hangulati ingadozásokat, szorongást vagy depressziót. Az alvási problémák és a biológiai ritmusok zavara hozzájárulhatnak a mentális egészség romlásához. 

Az óraátállítás rossz hatással lehet egyesekre
Fotó: Connect Images via AFP

A SomnoCenter Alvászavar Központ szakértője, Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus szerint azonban ez az egy óra plusz vagy mínusz nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. 

Bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.

 Az aggódás tehát kissé eltúlzott. 

Melyik időszámítás marad? 

Az óraátállítás és az egészség közötti kutatások fokozott figyelmet keltettek, így néhány országban és régióban elkezdődtek a viták a gyakorlat megtartásáról vagy elvetéséről. 

2018-ban volt egy európai népszavazás, ahol az EU lakosságának véleményét kérdezték az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük a magyarok is. 

Az Európai Parlament (EP) ennek alapján 2019-ben eldöntötte, hogy eltörlik az óraátállítást. Akkor a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be véglegesen, a határidő pedig 2021 volt. 

Csakhogy közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban nem született döntést. Végül az EP a végső döntési határidőt 2024-ig halasztotta. 

2022-ben azonban elkezdődött az ukrajnai háború, ami miatt egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy, így az eltörlés dátuma optimista forgatókönyv esetén is legkorábban 2025-ben lehetséges.