Első ránézésre úgy néznek ki, mint a megfagyott medúzák. Vagy a jég alá szorult repülő csészealjak. Valójában ezek metánbuborékok. Gyönyörű a látvány, de egyben nagyon veszélyes természeti jelenségről van szó.
Ha a metán az olvadáskor kiszabadul, erősítheti az üvegházhatást a Föld légkörében.
A tudósok szerint a metán légkörbe jutása növelheti bolygónk átlaghőmérsékletét, felmelegítheti az óceánokat, és gyorsíthatja a sarkvidék jegének olvadását. Ránézésre – ebben talán egyetérthetünk – ez a jelenség egyszerűen gyönyörű. A fotó Kanadában, Alberta tartományban készült. Nem csak Kanada, hanem Szibéria és Alaszka is tele van ilyen állóvizekkel.
Az antarktiszi Vérzuhatag a Taylor-gleccser végén lévő, fagyott vízeséshez hasonló természeti képződmény.
Az elszíneződést a vas-oxid, vagyis a rozsda okozza,
amelyet a jég alatti fekükőzetből szabadítanak fel mikroorganizmusok. A mikroorganizmusok több mint kétmillió éve élnek elszigetelten egy gleccser alatti vízgyűjtő sós vizében. A vörös víz a föld alatti tóból származik, amely 400 méterrel a jégfelszín alatt van.
Tudósok hosszú évtizede kutatták annak a titkát, hogyan mozoghatnak a Halál-völgy Nemzeti Park kövei.
Egyesek vitorlázó köveknek is nevezik őket.
Egy amerikai űrkutató szerint a nem ritkán több mázsás szikladarabokon télen jég képződik, és a kőtömbök azon csúsznak odébb a sima homoktalajon. A vándorlás közben hosszú és mély nyomot hagynak maguk után. A sziklatömbök két-három évente vándorolnak, és a nyomuk három-négy évig is megmarad – mozogni azonban még soha senki nem látta őket.
Türkiz vulkán – ezt a hangzatos nevet adták ennek a Jáva szigetén található vulkánnak, amely 2600 méter magasan helyezkedik el. Természetesen a kék láva rengeteg turistát vonz ide.
Tudósok aztán megállapították, hogy kék láva nem létezik
(marketingfogásnak azonban remek). Csupán arról van szó, hogy az olvadt ként a felette égő gázok erre az árnyalatra színezik. A vulkán kráterében egy 200 méter mély tó helyezkedik el. E tónak az adja a különlegességét, hogy víz helyett kénsav hullámzik benne. A pH-értéke 0,5. Egy véletlenül beleejtett ruhát pillanatok alatt mar szét. Hogy az emberi bőrről már ne is beszéljünk.
A vulkáni tevékenységnek köszönhetően ez a hely sok ezer évvel ezelőtt alakult ki. Egy vízzel félig telt lyukról van szó, amely közvetlenül érintkezik a tengerparttal. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy a területen jól el lehet bújni a mindenre kíváncsi tömegek elől.
A Middle-szigeten található 600 méter hosszú rózsaszín tavat hófehér kikristályosodott sóperem övezi, partján eukaliptuszok állnak.
A szokatlan természeti jelenség Ausztrália egyik legnépszerűbb látványossága lett.
A Hillier-tó színét a sókristályokban található vörös színű halofil baktériumoknak köszönheti. A furcsa szín ellenére azonban a vize semmilyen káros hatással nincs az emberekre, szóval, lehet benne fürdeni.
Rengeteg műszerrel vizsgálták már ezeket a rejtélyes köröket. Az biztos, hogy a tündérkörök valamilyen módon kötődnek az élővilághoz. Egyes tudósok azt is megállapították, hogy az élettartamuk átlagosan 41 év.
Hosszas kutatás után derült ki, hogy a körök a homokban élő termeszekhez kapcsolódnak.
A termeszek nyomait nehéz észrevenni, mivel szinte „úsznak” a homokban, és csak nagyon finom, ideiglenes alagutakat hagynak hátra. A homoki termeszek alagútásás közben felélik az útjukba kerülő növények gyökereit, és ennek következtében keletkeznek ezek a tündérkörök.
Fehér homokos tengerpart az északi-sarkkör felett? Létezik ilyen természeti csoda? Igen! Ott voltunk, láttuk. A félkörív alakú tengerpart homokja olyan fehér volt, amilyet eddig csak a trópusokon vagy éppen Hawaiin, esetleg Ausztráliában láttam. Ez az északi Hawaii már csak azért is nagyszerű, mert itt
szeptemberben már alig lehet emberrel találkozni.
Így aztán semmi sem zavarhat a nagyszerűbbnél nagyszerűbb fotók elkészítésében. A naplemente olyan giccsessé varázsolja a környezetet, hogy az szinte elviselhetetlen.
A várhegy északi oldalán csaknem tíz méter hosszúságban megjelenő bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el egymás más mellett. A hajlott, ívelt megjelenésű, oszlopos elválású bazaltképződményeket nem csak Somoskőn, hanem a tágabb környezetében is gyakori természeti értékként tartják számon. A csodálatos természeti képződményt a határt átlépve, majd az útról jobbra kanyarodva, a somoskői parkolóból közelíthetjük meg a legkönnyebben.
Az Új-Zélandhoz tartozó Niue szigetének legszebb természeti látványossága ez a Csendes-óceánban álló szikla, amelynek Tavala a neve. A különleges képződményt egy másik, szintén egyedi helyről, a niuei tengeri cseppkőbarlang kijáratából lehet a legjobban lefényképezni. Ez a fotó is onnan készült.
A Föld országai közül Niuének a legtisztább vizű a tengerpartja,
mert a szigeten egyetlen folyó sincs, így az óceánt semmi sem szennyezi. Niue abszolút turistamentes övezet, aki nyugalomra vágyik, itt egészen biztosan megtalálja.
Képzeljenek el egy oszlopszerű magas sziklát, aminek a tetején irdatlan nagyságú és súlyú kő ül. Hogy miért nem esett le eddig, azt nem tudom, egy azonban tény: a szél és az errefelé nem túl gyakran hulló csapadék
lassan, de biztosan választja el a felső kőtömböt az oszloptól.
Néhány nagy tudású amerikai arra is megesküszik, hogy ezt a követ (mármint a felsőt) látta már mozogni. A geológusok csak abban egyeznek meg, hogy a kőtömb egy idő után megunja ki tudja hány millió éve megkötött házasságát az oszloppal, és le fog esni.
A Skót-felföld északi részén megbúvó kis falunak, Castle of Mey-nek az a kastély a legnagyobb nevezetessége.
II. Erzsébet édesanyja, Elizabeth Bowes-Lyon rendkívül sok időt töltött a kastélyban.
1966-ban az anyakirálynő a nyilvánosság előtt is megnyitotta a Castle of Mey egy területét, így a látogatók a kertet és a szobák egy részét is megcsodálhatták. Az anyakirálynő 101 évesen, halála előtt fél évvel, 2001 őszén járt itt utoljára. Mi pedig 2015 januárjában. A téli időszakban látható, ahogy a kastély kertjének bejárati útja felett különleges módon csavarodnak egymásba a faágak. Pont úgy, ahogy ezen a képen láthatják.
A rossz hírem az, hogy a Bokodon lévő hűtőtó horgászai pár héttel ezelőtt egy kapuval és egy sorompóval lezárták a területet. Egyszerűen megunták, hogy egyre több turista és természetfotós látogatta meg hazánknak ezt a valóban különleges természeti csodáját.
Amikor még nem volt ott lakat és sorompó, akkor készült ez a fénykép,
2013 októberének egyik hajnalán, amikor a felkelő nap rózsaszínűre festette a tó felett megülő ködöt. Amikor barátaimnak megmutattam ezt a képet, senki sem hitte el, hogy Magyarországon készült. Pedig nálunk is vannak ilyen természeti csodák.