Hochkaron öt kék pálya van a könnyű, lankásabb pályákat kedvelőknek. A nyolc piros pálya nem sokkal nehezebbek a kékeknél, de nem árt odafigyelni, hiszen némelyik rendkívül meredek, ide tényleg csak haladó síelők menjenek. Számomra a 9-es pálya okozott nem kis meglepetést. A három fekete pályát valóban csak rutinos sízőknek ajánlom, bár ezeken nem kell attól tartani, hogy buckássá síelné a tömeg. Tényleg nehezek!
Meglepő módon itt az egész szezonban találhatunk síelésre alkalmas havat, ami leginkább a földrajzi fekvésnek köszönhető, és annak, hogy délutánra, amikor kicsit felerősödhetne a meleg, elbújik a környék a nap elől.
Ha valaki kicsit besokall a síeléstől, rendkívül barátságos hütte várja a pihenni vágyókat. Az osztrák sört - gondolom - nem kell külön ajánlani, de a helyi kedvencet, a "kleine feiglinget" annál inkább. Rendkívül jó snapsz, de óvatosan menjen utána bárki is a sípálya közelébe. Amúgy nem meglepő, hogy a legcsinosabb pincérlány itt is egy magyar volt, aki rendkívül segítőkész és barátságos, de ez természetesen az összes felszolgálóra elmondható. A délután négyórás liftzárásra komoly tömeg gyűlik össze a hüttében, és elindul a buli. Ez a buli természetesen azoknak komfortos, akiknek pályaszállásuk van és nem jelent gondot hazamenni egy későbbi órán, amikor már a buli konkrétabb formákat öltött.
A Hochkar környéki szállásokról is szinte csak jót mondhatunk. Mi a 8 km-re lévő Palfauban szálltunk meg, és mind a kiszolgálás, mind az ár megfelelő volt. Palfauról annyit érdemes tudni, hogy kb. 20 házból áll, és fantasztikus természeti adottságai vannak. Persze ezt minden bizonnyal a környék összes falujáról el lehet mondani.
A környék természetesen a téli időszakban nyüzsgőbb, de nyáron is érdemes erre tévedni, hiszen a raftingtól elkezdve a pompás gyalogtúrákig sok kikapcsolódási lehetőséget nyújt a vidék mindenki számára.
Ruprecht Vilmos