Dubrovnikba már az odaút is egy élmény. Állítólag madártávlatból a Maldív-szigetekkel vetekszik a szépsége, lent a földön pedig a magyar turisták számára a szokatlan, jó minőségű autópálya szerez kellemes pillanatokat. Igaz, csak Splitig. A városba már légi úton is eljuthatunk Budapestről az egyik fapados társaság jóvoltából. A vízi utak forgalma is megnövekedtet a horvát partoknál, amit első sorban a hobbyhajózás növekvő népszerűsége okoz. Dubrovnikba az északabbra fekvő adriai városokból - akár egészen Rijekától indulva - hajóval is eljuthatunk, amelyekre akár Budapesten is megválthatjuk a különböző kategóriájú jegyeket.
A szakemberek szerint is a legsikeresebbnek ítélt horvát turisztikai termék a hajós turizmus még erősen fejlődőben van, bár máris 15 ezer kikötési helyet kínáló 50 marinában, vagyis jachtkikötőben várják a vízi turistákat. A felmérések szerint több mint kétszázezer kishajó használta a horvát vizek és kikötők szolgáltatásait az elmúlt években, ebből mintegy 900-on magyar zászló lobogott. Ráadásul két igen színvonalas marina, a kremiki és a tribunji magyar tulajdonban van.
Útban Dubrovnik felé az autósok újabban a Plitvicei tavak környékén is megállnak, hogy megtekintsék a húszezer hektáros nemzeti park látványosságait, különös tekintettel a vízesésekre. Ha mégis úgy döntenénk, hogy Dubrovnik várhat még egy napot, a Plitvicei tavak környékén rengeteg magán szállásadót találhatunk 15-30 eurós árért. A további út során érdemes az autórádiókat a Horvát Rádió 2-es programjára hangolni, mert a rendszeres horvátnyelvű hírek mellett a HAK /Horvát Autóklub/ angolul, németül és olaszul számol be az utak állapotáról, hetente több alkalommal pedig felvilágosítást közöl a vitorlázó turistáknak.
Az egykori Raguza, ma Dubrovnik tulajdonképpen a kereskedelemből gazdagodott meg és kisebb-nagyobb szünetekkel ugyan, de mindig megtartotta függetlenségét. Ez elsősorban a haladó gondolkodású tehetős városvezetésnek, és az ügyes diplomáciának volt köszönhető. Igaz, volt a Bizánci Birodalom a Magyar Királyság, a Habsburg Birodalom és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része is, de nem mellékesen a XV-XVI. században - amikor virágkorát élte - gazdagsága a Velencei királysággal és az Oszmán Birodalommal is vetekedett.