A legjobb helyek Pulától Trogirig

Sorozatunk második részében négy újabb, a magya turisták által kedvelt horvátországi nyaralóhelyet mutatunk be. Közülük kettő a horvát tengerpart északi részén, az Isztriai-félszigeten, illetve a Kvarner-öbölben található, kettő pedig Közép-Dalmácia egy-egy ékessége.

A Kőbe vésett mese

Trogir sokak véleménye szerint Közép-Dalmácia legszebb városa. Az óváros egy kis szigeten fekszik, amelyet egy rövidebb híd köt össze a szárazfölddel, egy hosszabb pedig Eiovo-szigettel.

A régi városrész egy igazi múzeum, amelyet egy-két óra alatt be lehet járni. 150 román kori lakóház és tucatnyi régi templom maradt meg épségben. Ha valaki a részletek szépségére is kíváncsi, ennél sokkal több időt szánjon a sétára!

Nyugodtan állíthatjuk, hogy szinte minden utcáját érdemes bejárni, és a középkorban érezhetnénk magunkat, ha a városkát nem lepnék el a turisták. Szerencsére döntő többségük a főtéren, valamint a rakparton tartózkodik, így maradnak csendes részek a tömeget kevésbé kedvelőknek is. Tapasztalt turisták szerint érdemes este is ellátogatni az óvárosba, mert állítólag összehasonlíthatatlan az esti és a nappali hangulat. Egyébként a belváros 1997 óta a világörökség részeként nyilvántartott terület.

Trogirt az i. e. 3. században azok görögök alapították, akik Issa- (ma Vis-) szigetről érkeztek. A kutatók szerint az alapítók a helynek a "Tragoros-oros" vagyis a Kecske-hegy nevet adták. A Trogir fölötti Kozjak-hegy neve ugyanezt jelenti csak éppen horvátul. A név a továbbiakban görögül Tragurion formára változott, lényegében ezt vették át a rómaiak, a horvátok nyelvén pedig Trogirra módosult. A középkorban egyébként a velencei és magyar neve egyaránt Trau volt.

A város az illírek idejében vált fontos a településsé és kikötővé, de amikor Augustus császár korában Salon lett Dalmácia fővárosa, sokat vesztett jelentőségéből.

Könyves Kálmán, akit 1102-ben horvát királlyá is koronáztak, 3 év múlva a településnek szabad királyi város rangot adott, ám 1123-ban a szaracénok szinte teljesen elpusztították. 1171-ben Velence visszafoglalta, de III. Béla királyunk már 9 év múlva újra megszerezte. Ezután 1322-ig névleg a közös magyar-horvát királyoké volt, a valódi hatalmat azonban a helyi földesurak gyakorolták. IV. Béla, miután 1242-ben Klisből továbbmenekült az őt üldöző tatárok elől, itt várta ki elvonulásukat. Még ugyanebben az évben hároméves háború tört ki a város és Spalato (Split) között, miután Trau a közös határon fekvő földeket egyszerűen elbitorolta. A város virágkora a 13-16. századra esett. Ennek alapját a hajóépítés, a kereskedelem és a mezőgazdaság jelentette.

Fontos tudni, hogy az óvárosban csak engedéllyel szabad parkolni. Ha Šibenik felől érkezünk, a benzinkút után nem sokkal a híd előtt jobbra nagy fizető parkolót találunk. Némi szerencsével azonban ingyen is leállíthatjuk kocsinkat a benzinkút előtti gyógyszertár parkolójában vagy egyszerűen a főút szélén.

A városnézést Trogir északi kapujánál érdemes kezdeni. A Szárazföldi kapu a 17. században épült késő reneszánsz stílusban. Tetején a város védőszentje, Orsini János szobra áll, aki a 11. században Trogir első püspöke volt.

A kapu mögötti kis téren nagy a gyalogosforgalom, így nem véletlen, hogy nyáron árusok szállják meg. Közel a városkapuhoz egy impozáns ház földszintjén működik a népszerű Riviera cukrászda; állítólag ez a ház a város legrégebbi lakóháza.

Trogir egyik jelképe, a Szt. Lőrinc-székesegyház, bár a helyiek Orsini János (Ivan Orsini) neve után Szt. Iván-templomnak is hívják. Az épület egyesek szerint Dalmácia egyik legszebb román stílusú temploma

A kápolna után következik a templomhoz a 15. században ferdén hozzáépített sekrestye, amelyet most a kincstárfoglal el. A boltíves teremben számos értékes tárgyat állítottak ki. A horvát útikönyvek is a legfontosabbak között említik IV. Béla koronázó palástjának csuklyáját, és még két másik magyar vonatkozású tárgyat is: egy ezüst kézmosó kancsót és a hozzá tartozó tálat. Ezeket Nagy Lajos királyunk felesége, Erzsébet ajándékozta a templomnak.

Mindenképpen említésre méltó látványosság még a Mihály arkangyal-templom, a Keresztelő Szent János-templom, a Szent Miklós-torony, a Lueia palota, a Kamerlengo-erőd, a Marmont-gloriett, a Szt. Márk-erőd bástyája, a Mindenszentek-temploma, a Szt. Péter-templom. Ha Trogirba érkeznénk, ezeket a látványosságokat feltétlen illesszük a programunkba!