Dalmácia gyöngyszemei

A horvátországi nyaralóhelyeket bemutató sorozatunkban most két dalmáciai kedvelt helyet, Makarskát és Hvar szigetét mutatjuk be. Előbbi nemcsak a nyaralók kedvelt célpontja, de az extrém sportok kedvelői is szívesen keresik fel, míg Hvar szigete a gyógyulni vágyók mellett a bulikat kereső fiataloké.

Splittől alig egy karnyújtásnyira, ahol a Biokovo karszthegység tövében olyan látványt nyújt a vidék, amelyet csak a legszebb képeslapokon láthat a nyaraló, ott húzódik az alig 15 ezres Makarska.

A karszthegység és a tenger találkozása, a város békés jelenje és gazdag múltja, a kulturális-történelmi és nem utolsó sorban a turisztikai-rekreációs élmények azok, amelyek évről évre több turisták csalogatnak a térségbe. Nemcsak a helyiek állítják, hogy Makarska ezekkel az adottságokkal mindig is páratlan volt a dalmát vidéken.

Olcsó szálláshelyei még a kispénzű egyetemistákat, és a munkamániás geográfusokat is vonzzák, akik nyaranta a Biokovon szirtjein végeznek karsztmorfológiai vizsgálatokat. Az alpinisták is szívesen jönnek Makarskara, mert a Biokovot Dalmácia legvadregényesebb mészkőhegységének tartják. Azt mondják, hogy a könnyebb szakaszokon az egyszerű természetbarátok is próbára tehetik magukat, az elszánt kezdők pedig megismerkedhetnek és megbarátkozhatnak a hegymászás szépségeivel.

A part is kedvelt üdülőhely: újabban nemcsak a napimádók, hanem vállalkozóbb kedvű turisták is érkeznek. Olyanok, akik szeretik a vadregényes nyaralást, és olyan kempingeket keresnek/találnak, ahol a 2-4 ágyas elősátras lakókocsik már készen várják az őket. Nekik pedig egyetlen dolguk, hogy autóikkal beparkoljanak a "mobillakások" mellé és élvezzék az adriai hullámokat, az erdei tanösvényeket, és az esti bulikat.

A mediterrán jellegű óvárossal és az 1500 méteres homokos parttal rendelkező Makarskát Muccurumként említi először egy 533-ból fennmaradt egyházi gyűlés, szinte sértetlenül megmaradt jegyzőkönyve. Azután már csak a XVI. századból vannak horvát, török és latin nyelvű írásos emlékek.

Mielőtt a város Dalmácia legnagyobb részével együtt velencei uralom alá került és a velencei-török harcok színtere lett, a törökök falakkal, és három védőtoronnyal erősítették meg a várost a támadások ellen. Később Makarska elesett. A horvát nemesség kényszeredetten elismerte a velencei uralmat és a város 1646-tól 1687-ig a Velencei Köztársasághoz tartozott. Camozio, velencei térképészmester 1572-ben szerkesztett térképén, jól kivehetők a Szent Péter félszigeten ma is álló Szent Péter templom körvonalai, a törökök által épített városfalak, a ferences kolostor és a Szűz Mária templom épületei.

A fent említett Szent Péter templom - amely Makarska az azonos nevű félszigetén található - egyes források szerint IX. században mások szerint a XIV században épült, de az biztos, hogy az 1962-es pusztító földrengésben jelentősen megrongálódott, csak úgy mint a Szent Márk templom.

Ennek építése egybeesett a város legdinamikusabban fejlődő időszakával, amikor a városi kereskedelem akkora forgalmat és hasznot bonyolított, hogy a fiatal arisztokrácia és tehetős kereskedő partnereik már önálló villanegyedet építtettek maguknak a város keleti részében. Ekkortájt, a dalmát barokk kastélyok legjelentősebb épületei az Ivanisevics és a Tonolli család birtokában voltak. Ez utóbbi épület a mai Városi Múzeum.

A 16. sz. származó Szent Mária ferences rendi kolostorban helyezték el a világ egyik leggazdagabb kagyló gyűjteményét tartalmazó Malakológiai (puhatestű) Múzeumot. A műemlékvédelem alatt álló épületben 1963-óta őrzik ezt a páratlan gyűjteményt, amely nemcsak az adriai vizekből, hanem trópusi tájakról is tartogat tengeri meglepetéseket.

Ha elhagynánk a városkát, és tennénk egy kis kirándulást, induljunk el Veliko Brdo, Puharici, Makar és Kotistina falvak irányába. Ezek a települések teljesen megőrizték az eredeti népi építészet szépségét, így ma is vonzó kirándulóhelyek. A másik tipp Makarska kikötője, ahonnan nagyszerű kirándulásokat lehet tenni, például Horvátország legnaposabb szigetére Brac-ra.

Akit sem a kultúra, sem a történelem, sem a természetjárás nem ihlet meg, az kedvére sütkérezhet Makarska kékzászló díjas strandjain. A nemzetközi elismerést azért kapta a város több fürdőhelye is, mert a szezon legtisztább, legesztétikusabb, leginnovatívabb módon kialakított tengerparti strandjai és partszakaszi közé tartoznak.