Helsinkiben télen az igazi

Bár Finnországról mindenkinek az iszonyú hideg jut elsőre eszébe, az ezer tó országát télen is érdemes felkeresni, hiszen ilyenkor mutatja igazi arcát.

Főváros kényszerből

1550-ben I. Gusztáv svéd uralkodó megparancsolta Rauma, Porvoo, Ulvila, Tammisaari települések lakosainak, hogy otthonaikat elhagyva a Vantaa folyó mentén egy új települést hozzanak létre. Ez lett Helsinki. Az oroszokkal rossz viszonyban álló svéd uralkodó Tallinnal szemben egy konkurens kikötőt akart létrehozni, azonban hosszú évtizedeken át Helsinki nem volt más, mint egy apró, piszkos település. Mivel a várost nem pont a Balti-tenger partjára telepítették, nem tudott a nemzetközi kereskedelmi véráramba bekapcsolódni.

Látnivalók

Soumenlinna tulajdonképpen egy sziget-csoport Helsinki partjai előtt, amit stratégiai jelentősége miatt a rajta található erőddel megfigyelésre használtak. A szigeten ma bunkereket, ágyúkat, fedezhetnek fel a turisták, valamint azt a keskeny szorost is megtalálhatjuk, amin keresztül a kompok Helsinkit elhagyva kijuthatnak a tengerre.

Soumenlinnia a finnek és a külföldiek körében az egyik légnépszerűbb látványosságok közé tartozik. Mivel sétahajón is bejárhatjuk a város körüli vizeket, szigeteket, érdemes elhajózni a várost védő erődhöz.

A nagy Lutheránus Templom sokak szerint az az épület, amely leginkább követi az európai ízlést Helsinkiben. A turisták szerint Helsinki építészeti szempontból egy rideg város, amely nem tárulkozik ki azonnal a látogató előtt. Egy világutazó szerint a "zárt klasszicizmusával egyedülálló városmag a valaha élő cárok szolgálatába helyezte a fővárost. Később a polgárság a szecesszió különféle variációiban igyekezett érvényre juttatni saját nemzeti öntudatát. A legutóbbi idők finn építészete pedig a funkcionalitást, a hagyományt és a természetet ötvözi lenyűgöző sikerrel"

A mai Helsinki viszont minden kétséget kizáróan a jövő városa. Modern építészete, a cutting edge dizájn és high-tech nemzetközi szintű ismertséget kölcsönöz a városnak.

Néhány épület valódi palota mind nevében, mind kinézetében. Egy modern példa erre a Lasipalatsi (Üvegpalota) melyet 1998-ban renováltak. Könyv-és lemezboltok, kávéházak, éttermek és galériák találhatóak az épületben. Belvárosi létesítmény a modernkor technológiáit, így például az információs technológiákat hivatott emberközelbe hozni, de egyben bevásárló és kulturális központ is. Az Üvegpalota kávézóiban feltűnően sok embert látni amint újságot olvasgat. A fa-és papíripar fejlettségéből adódóan az országban 220 napi- és hetilap van, melyek összes példányszáma 3.3 millió. Ebből következően itt Helsinkiben az újságok olvasottsága is igen magas: Finnország e tekintetben az első Európában, míg a világon az előkelő harmadik helyen áll újságolvasásban.

A Tennispalatsi (Teniszpalota) a Helsinki Városi Művészeti Múzeumnak és a Kultúrák Múzeumának ad otthont a 14 vetítőtermes mozija pedig a régió legnagyobb komplexuma. A másik ilyen mozi-paradicsom a Kinopalatsi vagyis a Mozipalota ami egy vadonatúj új épület a pályaudvar közelében. Helsinkiben óriási jelentősége van a szórakoztató és kultúr-központoknak, szabadidős létesítményeknek, mert ugyan nyaranta pezseg az élet Helsinki utcáin, de télen a zord időjárás miatt város a színházakban, galériákban és koncerttermekben él tovább.

Szállás

A belvárosi negyedekben három-négy kiváló háromcsillagos szállodát találhatunk. A hotel Helka-ban már 88 eurótól találhatunk szobát, csakúgy, mint a Hotel Arthur-ban ahol 73 eurótól indulnak az árak. Ettől valamivel drágább a Hotel Anna (120 euró/éj) a Hotel Cumulus (155 euró/éj) és a Hotel Cumulus Olympia is, 132 eurós szobaárral. A fent említett szállodák alig 20 percre találhatók a Helsinki nemzetközi reptértől.

Akár fapadossal is

A finn fővárosba Budapestről három légitársaság közvetlen járatával is eljuthatunk. A Malév március közepi időpontra 52 300 forintért kínál jegyet, a finn nemzeti légitársaságnál, a Finnairnél ugyanerre az időpontra 56 800 forintba kerül egy jegy. Utazhatunk fapadossal is, a Blue1 járatára, igaz egy későbbi időpontra 190 euróba, mintegy 48 500 forintba kerül egy retúr jegy.

A Vantaa reptér körülbelül 18 kilométerre található a városközponttól. Négy buszjárat közül is választhatunk, ha a városba igyekeznénk. Finnair buszok az 1/a megállóhelyről indulnak 20 percenként. A járat a reptér és a vasútállomás között közlekedik.

A buszok menetideje 30-40 perc, a jegy ára pedig 5 euró/út. 615-ös busz t az 1b megállóhelyen találjuk. Ez a járat Helsinki-Vantaa repülőtér - Helsinki, vasútállomás között t között közlekedik.

A busz menetideje 35 perc; a jegy ára pedig1.80- 3.60 euró között változik. 540-es busz az 1c megállóhelyről indul és a reptértől az Espoo városközponthoz tart. Menetideje 45 perc; a jegy ára pedig 3.60 euró/út felnőtteknek. Az Airport Shuttle buszt a 2-es megállóhelynél keressük. A járat ingyenes, de csak a reptér közelében található szállodákba közlekedik.

Szabó Kata