A Kis-Antillák legnagyobb szigete, amely teljes egészében védett terület a luxusutazók, nászutasok és ökoturisták álma Guadeloupe. A szélcsendes szigetek közé sorolt karibi földarabot még Kolumbusz fedezte fel első útja alkalmával. Igaz, az első francia telepesek csak 200 évvel később érkeztek a szigetre. A helyiek és európai rokonaik gyakran udvariasan csak hallgatják egymás szokatlan akcentusát. Bár ahogy az európai franciák mondják: ez csupán tájszólás, nem is igazi akcentus.
Mivel az angolok alig négy évig uralkodtak a sziget fölött, brit hatásról alig beszélhetünk.
Míg az észak- és dél-amerikai turistáknak nem kell mélyen a pénztárcájukba nyúlni, ha a karibi térségbe igyekeznének, addig nekünk, európai utazóknak többszázezer forintba kerülhet csak a repülőjegy. Bevált módszer, hogy az európaiak csupán a keleti partig váltanak jegyet, onnan fapadosokkal vagy óceánjáróval indulnak a karibi térség felé. Torontóból az Antillákra megváltott repülőjegy például mindössze 3-400 dollár körüli értéken mozog.
A pillangószigetként is emlegetett Guadeloupe-on egy nemzetközi és hét darab regionális reptér üzemel az évente érkező több millió turista számára, ahová az Európai Unió tagországai szerencsére vízummenteséget élveznek A turisták leginkább a Mahault-öböltől a Lézarde-öbölig terjedő Cousteau Rezervátumhoz igyekeznek, ahol még a legkisebbek is alámerülhetnek.
Guadeloupe egy 17000 hektáros trópusi erdejével és a Soufriére vulkánnal maga a zöld paradicsom. Az egész sziget védett terület, amelyben négy rezervátum, 300 kilométernyi mesés túraútvonal valamint trópusi vízesések, iguanák és kolibrik várják az ökoturistákat. A sziget egzotikus szépségén túl, a kreol kultúra is lenyűgözően hat az idelátogatókra, nem beszélve a karibi szigetvilág pikáns, fűszeres konyhájáról. Érdemes megnézni a Chateaux-öblöt, a Carbet-vízesést, a Napóleon-erődítményt, és a Murat-kastélyt.