A Magyar Kereskedelmi Iparkamara turisztikai kollégiumának ülésén Bartha Attila egy tavasszal készült tanulmányukra hivatkozva elmondta: 2012-ig ugyanakkor kiemelkedő növekedésre lehet számítani a kínai, a cseh, a szlovák, a dán, a belga és a spanyol turisták által eltöltött vendégéjszakák számában. Hozzátette: jelentős növekedés várható továbbá más nyugat-európai országok tekintetében is.
A tudományos igazgató úgy vélte, hogy Budapest és a Balaton mellett felértékelő célpont a külföldi turisták számára a magyarországi wellness és fürdőturizmus is. A felmérés szerint 2008-ra a vendégéjszakák száma 18 ezerrel, 2012-re pedig mintegy 200 ezerrel nő 2006-hoz viszonyítva.
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az idén tavasszal készített felmérést a magyarországi beutazó turizmus piaci potenciáljáról. A vizsgálat során 32 ország adatait vették száma. Az ezekből az országokból érkezők a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött összes vendégéjszakának 93,7 százalékát tették ki 2006-ban.
Réfi Antal, a kamara Zala megyei képviselője szerint Németországban sokkal markánsabb, tudatosabb marketingkampánnyal kellene fellépnie Magyarországnak.
Szucsik Györgyné, Heves megyei képviselő szerint a magyarországi szolgáltatások minőségét is javítani kellene. Példaként említette, hogy ismeretei szerint Németországban olyan híresztelés terjedt el, amely szerint a magyarországi fürdőhelyek nem elég higiénikusak. A kollégium több tagja szerint is ez inkább negatív kampány lehet, hiszen - mint mondták - az előírások néhol szigorúbbak Magyarországon, mint más európai országokban.
Drábik László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkárságának jogásza a készülő turizmustörvényről kifejtette: a magyar joganyagban eddig sehol nem volt szabályozva, hogy melyek az állam turizmussal kapcsolatos feladatai, mint ahogy az ágazat gazdasági alapjai sem voltak eddig rendezve.