Egy hét alatt szeretné megnézni egy ősi kereskedőváros romjait, egy hatalmas római kori kolosszeumot, vagy megnézné, hogy hol forgatták a Csillagok háborúja egyes jeleneteit, s netán még pihenne is egyet a tengerparton? Akkor keresve sem találhat jobb helyet magának az észak-afrikai Tunéziánál.
Az ország néhány évvel ezelőtt erősített rá a tömegturizmusra, s ma már ez a legfontosabb bevételi forrása. Az ismert és népszerű üdülőhelyeken, Monastirban, Sousse-ban, Hammametben, vagy épp Djerba szigetén sorra épülnek a kisebb-nagyobb szállodák, amelyek az igény szerinti kategóriában és szolgáltatásokkal várják az egyre nagyobb számban érkező magyar turistákat is.
Mikor menjünk?
Tunéziába gyakorlatilag az év bármely szakában érdemes elutazni, elviselhetetlenül rossz időjárást sosem fogunk tapasztalni. A mellékszezon a januártól áprilisig tartó időszak, ekkor a szállodai szobákhoz kedvezőbb áron lehet hozzájutni, az időjárás hűvösebb, néha az eső is esik, de ilyenkor garantáltan nincs tömeg.
A leginkább frekventált időszak a június és augusztus közötti, természetesen magasabb árakkal, s ekkor a látnivalók környékén is turistatömegekre kell számítani. A tengerparti üdülővárosok ebben az időszakban mutatják legszebb arcukat, a parti sétányok, bazárok az esti hűsebb órákban megtelnek bámészkodókkal, a kávéházak teraszain hűsítőket kortyolgatnak a látogatók. Június és augusztus között száraz és meleg az időjárás, az átlaghőmérséklet eléri a 32 C fokot. Az észak-nyugati országrészek hegyvidékein időnként hó is előfordul, a déli sivatagos részeken pedig egész évben a szárazság az úr.
Ha nem befizetett utazásra szeretnénk menni, hanem inkább egyedül vágnánk neki az országnak, legjobban tesszük, ha március közepe és május közepe között kelünk útra, mert ilyenkor a tavaszi hónapokban kellemesen meleg az időjárás és a vidéki országrészek ekkor mutatják legszebb arcukat a téli esőzések után. A Szaharát novemberben érdemes felkeresni, ilyenkor hosszabb sivatagi túrák is tehetők, természetesen csak szakavatott vezető kíséretében.
Hová menjünk: a legjobb üdülőhelyek
Sousse
A hazai kínálatban 3-4 olyan nyaralóhely szerepel, amely bárkinek ajánlható, hiszen ezekben a városokban bármilyen korosztály megtalálhatja a számára kedvező kategóriájú és jellegű szállást.
A tunéziai üdülőhelyek közül a legismertebb talán Sousse, amely az ország harmadik legnagyobb városa, a fővárostól 140 km-re fekszik. Tunéziában csak így emlegetik a turisztikai hivatalok: a Földközi-tenger gyöngye. A várost a föníciaiak alapították az i.e. 9. században. A város központi része, a medina hangulatos szűk utcácskáival, boltok, kávézók százaival remek esti séta célpontja lehet.
A nevezetességek közé tartozik a 13 m magas, várfallal körülvett Ribat erőd, vagy a Khalef al Fata világítótorony. Az időszámításunk után 859-ben épült torony harminc méter magas, innen csodás kilátás nyílik az egész városra. Ha van egy kis szabadidőnk, érdemes felkeresni a régészeti múzeumot és a római korból származó, 5 kilométer hosszú katakombákat, amelyek több ezer sírkövet rejtenek. Sousse kényelmes szállodákat, kellemes fürdési lehetőséget, vízisportok nagy választékát, romantikus sétákat és mozgalmas éjszakai életet kínál az ide látogatóknak.
Hammamet
Hasznos Tudnivalók
Helyi valuta: tunéziai dínár (TND)A közkedvelt üdülőhely, azonos nevű öbölben, a Cap Bon félszigeten fekszik mintegy 70 kilométerre, délkeletre fekszik a fővárostól, hátterében a Dorsale hegység áll, gyönyörű homokos strandjai mögött citrus ligetek illatoznak. A tengerpart szubtrópusi növényzettel tarkított ligeteiben helyezkednek el a szállodák. Az íves és kupolás tunéziai építészet mindenütt megjelenik. Új övezetnek számít az ún. Yasmine Hammamet, amely az öböl déli részén fekszik, itt főként újonnan épült luxusszállodák várják a pihenni vágyókat.
A történelmi nevezetességek közé tartozik a 15.századból származó erőd, amelynek udvarán található a város patrónusának, Sidi Bou Alinak a mauzóleuma. Közvetlenül az erőd alatt található a medina piacterével. A festői halászkikötő naplementekor felejthetetlen látványt
nyújt.
Az egész tengerparton kissé lejtős, homokos strand található és ezeknek, valamint a már említett színpompás kertjeinek köszönhetően az egykori halászfalu Sousse-szal vállvetve Tunézia legnépszerűbb üdülőhelye.
Monastir
Tunézia egyik legszebb fürdővárosa Monastir, eredeti nevén Ruspina, kb. 190 kilométerre délre fekszik a fővárostól. A város legismertebb nevezetességei közé tartozik az impozáns 8. századi Ribat kolostor és a 9. századból való Nagy Mecset. Monastir azonban mindenekelőtt mint az első tunéziai elnök, Habib Boughuiba szülővárosa ismert. Figyelemreméltó a hagyományos stílusban épült, aranykupolás mauzóleuma is. A modern város pálmákkal övezett, széles sétányaival, tágas tereivel és nagyszerű szállodáival kiváló feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára.
A várost kedvező földrajzi fekvése, éghajlata és látnivalói tették fontos fürdőhellyé. A város a régi civilizáció hagyományai és a modern fejlődés összhangjában él. A teljesen restaurált óvárost kávézók és helyi ételkülönlegességeket kínáló éttermek teszik hangulatossá. Aranyhomokos tengerpartján elsősorban luxushotelek sorakoznak.
Djerba szigete
A monda szerint az Odüsszeiában szereplő Lótuszevők szigete nem más, mint Tunézia mediterrán paradicsoma: Djerba. A szárazföldről egy római kori töltésen vagy komppal megközelíthető 20 négyzetkilométeres sziget szépen művelt olajfa-ültetvényeiről, kitűnő standjairól és tanyaszerűen szétszórt településszerkezetéről híres. A helyiek nemcsak jó mezőgazdák, hanem sikeres kereskedők is. Párizsban állítólag a tunéziai fűszeresek legnagyobb része erről a szigetről származik.
A Földközi-tengernek ezen a stratégiai pontján számos népesség keveredett, egy kis létszámú zsidó közösség még mindig életben tartja hagyományait a szigeten. Djerba városában található a sziget legrégibb zsinagógája, mely több mint kétezer éve vonzza a zarándokokat.
A 90 ezer lakosú, 514 négyzetkilométer területű sziget őslakói berberek. Viszontagságos történelme folyamán pun (föníciai) majd római hódítás következett. A vandál törzsek dúlásai és Bizánc fennhatósága után az arabok uralma alá került (Kr. u. 667). A középkorban virágzó csempészetet kalózkodás is kiegészíti (XIV-XV. sz), melyet a normann, nápolyi, spanyol, francia, török hajóhadak sem tudtak felszámolni. Az őslakosság igen nehezen vetette magát alá a hódításoknak. Még az évezredes arab fennhatósággal járó iszlám vallásnak is önálló, puritán és az orthodoxiát elutasító ágát (karidzsiták) képezik.
A sziget felszíne nagyjából sík, de az évi 310 napos szikrázó napsütés ellenére éghajlata nyáron mérsékeltebb a déli fekvése miatt elvárhatónál, köszönhetően a tenger hűsítő hatásának. A szigetet némi túlzással a Földközi-tenger Tahitiének is nevezik, ahol végtelen homokos strandokat, kristálytiszta tengert és európai színvonalú szállodákat találhatnak a turisták.
Forrás: Hurrá-Nyaralunk.hu