Fürdőtúra két keréken

Gyógyító vizek, végtelen mocsárvilág, ritka madarak és ízletes borok. Ezt és még többet kínál az utazónak a Kis-Balaton térsége. A környéket kerékpárral érdemes bejárni, csekély forgalmú utak, sok kerékpárút, festői lankák várják a kerekezőket. A lenti túrát nyereghez nem szokva is könnyedén teljesíthetjük, a letekert távolság rövid, az emelkedők enyhék, de ha mégis megerőltetnénk magunkat, Európa legjobb gyógyvizeiben pihenhetjük ki a fáradtságot.

Bőséges reggelivel indítjuk a második napot a Zalakaros és Hévíz közötti, kerülőkkel tarkított 48 kilométerre készülve. Zalakarosról Zalakomár, majd Balatonmagyaród felé halad az út, az első megálló a kápolnapusztai bivalyrezervátum, ahol az őshonos, a Kárpát-medencében az avarok óta tenyésztett, mára védettnek számító igavonó háziállat génállományát igyekeznek megőrizni. A zalai és somogyi mocsaras térségben előszeretettel használták a szarvasmarhánál jóval nagyobb vonóerővel rendelkező, bár nyugtalanabb állatot. A rezervátumban körülbelül 200 bivaly él, legelőiken jelentős, ugyancsak védett ürgekolóniával osztozva.

A látogatók kijelölt ösvényen keresztül közelíthetik meg a többnyire szilajon tartott, kíváncsi állatokat. A rezervátum fogadóépületében a környék élővilágát mutatják be, különösen a gyerekek számára lehet izgalmas felfedezés a tárlók ajtainak nyitogatása: egy-egy szekrényajtó mögött egy-egy helyben őshonos állat lapul.

Teker

A Kis-Balaton térségében önálló kerékpáros régiót szeretne létrehozni a Teker egyesület. A profi kerékpársportból érkező és lelkes amatőr biciklistákból álló társaság régebb óta szervez túrákat a környéken. A biciklizésnek kedvező alacsony forgalmú utak és kerékpárutak kitáblázása mellett olyan kerékpárkölcsönző- és szervízhálózat kialakításával fejlesztenék a kerékpáros turizmust, ahol az egyik állomáson,vagy szálláshelyen felvett biciklit le lehet adni egy másikon. További információ: [e-mail]

Balatonmagyaród után a szelíden hullámzó táj lassan egyre simább lesz: ez már a Kis-Balaton mocsaras vidéke. A 19. század folyamán fokozatosan lecsapolt, a Zala folyó vizét a Balatonba jutása előtt megszűrő mocsárvilágot az 1970-es években kezdték újraéleszteni, és a 2000-es évek elejére, európai uniós támogatással fejezték be. A Balatonfelvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó terület jelentős része nemzetközileg elismert, szigorúan védett vizes élőhely, csak kisebb kijelölt részei látogathatók. Ilyen a Kányavári-sziget, ahol tanösvény mutatja be a helyi élővilágot. Érdemes megállni a szigetre vezető szép ívű fahídon, amelynek pilléreinél apró halak sütkéreznek a sekély, langyos vízben, a távolba vesző tündérrózsa-, vízitök és békalencse-mezők peremén.

Egy-két kilométerrel távolabb rönkfákból emelt madárles áll a Kis-Balaton két medrét összekötő zsilip mellett, de nem csak innen látni védett madarakat. A Zala szigorúan nyílegyenes medre mellől itt-ott kócsagok röppennek fel, a magasban héja köröz. A kerékpárút a folyócskával párhuzamosan fut, és egészen a Zalavárt Újszabarral összekötő útig aszfaltozott, onnan murvás. Itt, Zalavár határában építették fel a környék élővilágát bemutató Kis-Balaton házat, mellette játszótér, kápolna és kerékpáros ház - egy majdani hálózat egyik eleme - áll.

Tovább északnak a Zala gátján. Magasra nőtt a fű, a keskeny, murvával felszórt keréknyom mellett. Közelebb lopóznak a dombok. A folyót a 75-ös út hídjánál hagyjuk el, 1-2 kilométer keletre haladunk a lassan emelkedő főúton, aztán újra észak felé, a Szentgyörgyvár környéki szőlőskertek közé. Itt, a falutól keletre, a szőlőhegyen van az ország egyik famatuzsáleme, törzsének kerülete 8 méteres - állítólag ez a legvastagabb gesztenyefa Magyarországon. Innen Nemesboldogasszonyfán és Alsópáhokon, valamint pár kisebb dombon áttekerve jutunk el Hévízre.

Az Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tavának, közel negyven méteres mélységből számos - hideg és melegvizes forrásból - feltörő gyógyvizét reumára, mindenféle ízületi bántalmakra, nőgyógyászati problémákra ajánlják. A várost sok látogató keresi fel, Budapest után itt a legmagasabb az eltöltött vendégéjszakák száma. Egyes hotelek - például a Hotel Panorama - a tóra települt Szent András Reumakórházzal együttműködve kínál kezeléseket, másutt saját wellness-részleg működik, például a Hunguest Hotel Heliosban, a Hotel Európa Fitben, a Rogner-ben vagy a 2005-ben az év wellness-szállodájává választott Hotel Carbonában.

Szabó Csaba a reumakórház ügyvezető igazgatóhelyettese szerint azonban a Hévízi tó vize sokkal többre érdemes, mint wellnessre. A kórházban komoly kezelések folynak, a gyógyvizet a megelőzéstől, a rekreáción át a rehabilitációig használják. Egy kezelés hónapokra képes egy-egy remuás, ízületi gyulladásos beteg fájdalmain enyhíteni.

Levezetés

A csendes fürdővárosban töltött éjszaka után Kehidakustány felé vesszük az irányt. Ez már igazi levezetés, alig tíz kilométeres út áll előttünk. Felkapaszkodunk a Hévíztől észak-keletre fekvő dombokra, majd átkelünk a Nemesbüköt kettéosztó Köszvényes patak hangulatos, két boltíves, műemlék-jellegű kőhídján. Még egy domb, aztán száguldás a lejtőn egészen Kehidakustány határáig.

A gazdag múltú - a nemesi vármegye 13. századi kialakulásának egyik kulcshelyszíne, és sokáig itt élt Deák Ferenc is - településen az 1980-as években találtak termálvizet, de a fürdő a 2000-es évek elejéig nem emelkedett ki a környék hasonló létesítményei közül. Akkor egy helyi vállalkozó a Széchenyi-terv támogatásával építtette át élményfürdővé és hotellé. A télen-nyáron nyitva tartó fürdő látogatóinak számát mára Hévízhez mérik.

A 13 medencés, csúszdával és különböző termál- és élménymedencékkel felszerelt fürdő mellett apartmanok és egy különálló fogadóház várja azokat, akik nem csak egy jó fürdésre vágynak, de meg is pihennének. Aki ráunt a pancsolásra, ellátogathat a falu közepén álló Deák-kúriába, ahol az államférfi életét mutatják be.