Templomok, luxusautók, gyönyörű nők: irány Kijev

Nem a legtipikusabb őszi városlátogató célpont, s ilyenkor már az időjárás sem az igazi errefelé, mégis érdemes ellátogatni a Dnyeper két partján fekvő Kijevbe, amely nemcsak történelmi emlékekben gazdag ősi város, de bulizni is remekül lehet itt.

Alig két órányi repülés után néhány pattanással landolunk az ukrán fővárostól negyven kilométerre lévő kijevi nemzetközi repülőtéren, a Boryspilen, s az ablakon kinézve az az érzésünk, mintha 15-20 évet mentünk volna vissza az időben. Ormótlan Zilek cirkálnak fel-alá a betonon, a távolban ősrégi Tupoljevek parkolnak olajosan, az útleveleket ellenőrző morcos és hatalmas kiterjedésű határőrhölgyről régi emlékek ugranak be, sőt a határátlépésekkor egykoron normális gyomorgörcs is megjelenik, ahogy közelítünk az ellenőrzéshez.

Nagyjából itt ki is merültek a negatív élmények, mert bár a repülőtérről a központi pályaudvarra közlekedő buszról megcsodálhattuk a szocialista építészet ismerős remekeit, a Kijevben eltöltött három nap elismerő csodálkozást vált ki belőlünk.

Történelem

Tanulmányainkból felsejlett, hogy már csak elhelyezkedésénél fogva is gazdag és véres történelemmel rendelkezik a város, amelyet feltehetőleg az i.sz. 5. században alapították a keleti szlávok, bár a pontos időpont nem ismert. Annyi bizonyos, hogy előbb a Kazár Birodalomhoz tartozott a terület, majd az első évezred vége felé varégok birtokolták. A település lett a központja a dicsőséges és hatalmas Kijevi Rusz államnak, amely egészen a 12. századig élte virágkorát. Ennek Batu kán seregei vetettek véget 1240-ben, mivel porig rombolták a várost. Ezzel Kijev korábbi jelentőségét is elvesztette, s előbb a Litván Nagyhercegséghez, majd a Lengyel-Litván unióhoz, később, a 17. században pedig az orosz cár birodalmához tartozott, korábbi fényét azonban már nem nyerte vissza.

Sok európai városhoz hasonlóan a 19. századi iparosodás hozta meg Kijev számára a várt fejlődést, de az első világháború és az 1917-es forradalom visszavetette ezt a lendületet. A Szovjetunió első éveiben már az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság legfontosabb városa, 1934-től fővárosa. A második világháborúban komoly harcok színtere Kijev és szinte teljesen elpusztul. Később a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa, 1991-től kezdve pedig a független Ukrajna fővárosa.

Közlekedés

Budapestről az ukrán légitársaság, az Aerosvit üzemeltet közvetlen járatokat Kijevbe, s ha szemfülesek vagyunk kifejezetten jó áron juthatunk jegyhez. Mehetünk vonattal is, de ebben az esetben legalább másfél napos útra készüljünk.

A városba reptéri különbusszal lehet bejutni, de nem árt figyelni, hogy a buszok végállomásánál, a központi pályaudvar környékén az utcán leintett taxik mindig a rendes tarifánál drágábbak lesznek. Érdemes egy kicsit távolabb próbálkozni, ha mindenképpen taxizni akarunk. A taxik többségében nincs óra, a sofőrrel egyezkednünk kell az árról.

A város felfedezéséhez kitűnően használható a helyi metróhálózat, egyetlen baj van csupán, hogy a feliratok szinte mindenhol cirill betűsek, így aki teljesen elfelejtette az általános iskolai tanulmányokat, nehezen fog tájékozódni. A metrók egészen éjfélig közlekednek, az egy útra szóló zsetonok 50 kopekbe kerülnek.

Szállások

A kijevi szállodaárak jóval előnyösebbek az egyszerű turista számára mint mondjuk a mára teljesen irreálissá váló moszkvaiak. Egy háromcsillagos központi fekvésű hotelben egy éjszaka 120-150 dollárért megkapható reggelivel együtt, de egy elegáns ötcsillagos szállodáért 450-500 dollárt is elkérnek.

Látnivalók

A városban temérdek látnivaló közül kell választania annak, aki csak néhány napra érkezik. Semmiképp nem szabad kihagyni a Kijevi Barlangkolostort, a Pecserszka Lavrát. A Dnyeper folyó fölé magasodó dombon áll az ősi kolostor, amelynek aranyozott hagymakupolái szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A kolostort turisták és ortodox zarándokok ezrei keresik fel nap mint nap, s az épületegyüttes egyik fő attrakciója egy földalatti labirintusrendszer, amelynek egzotikumát növeli az itt eltemetett és mumifikálódott szerzetesek látványa.

Szintén kötelező eleme egy kijevi városnézésnek a település legrégebbi temploma, a Szent Szófia székesegyház. A világörökséghez tartozó egyedülálló építmény belső mozaik díszítései a katedrális építésének idejéből, a XI. század elejéről származnak (az aranyozott kupolák és a 76 méter magas harangtorony a barokk időszak eredményei). A templomot egyébként Jaroszlavl herceg tiszteletére emelték, aki megvédte a várost a környező törzsek támadásaitól.

A templom-komplexum előtt látható az ukrán nemzeti hős, a kozák Hmjelnyickij Bogdán lovasszobra, s nem messze innen áll a hatalmas, kék színben, arany kupolákkal pompázó Szent Mihály székesegyház, amely a város védőszentjéről kapta nevét. A katedrális 2001-ben épült az eredeti, 1108-ban elkészült építmény pontos másaként, amelyet a szovjetek 1937-ben porig romboltak.

A székesegyház mögül indul le a folyópartra a város legizgalmasabb közlekedési eszköze, a sikló, amelyről ugyan a fák többnyire takarják a kilátást, a hidegebb hónapokban mégis megcsodálható a város.

Éjszakai élet

Kijev pezsgő éjszakai élete legendás, s ha megpróbálunk eltekinteni a szórakozóhelyek előtt gyakran feltűnő, sötétített üvegű luxuskocsikról, kitűnő helyeket foghatunk ki. Ha élőzenére vágynánk, tegyünk egy próbát az Art Club 44-ben, ahol minden este helyi zenekarok lépnek fel. A hölgyvendégek legtöbbször jelentős kedvezménnyel látogathatják az egységet.

A kijevi diszkók egymással versengve próbálják áraikkal és vendégkörükkel - elsősorban gyönyörű hölgyekkel - is lepipálni a vetélytársakat. Közülük is kiemelkedik az Arena Night Club, a Decadence House, vagy a Barszkij. Érdemes kipróbálni egyiket, de ha rászánjuk magunkat, a legjobb ruhánkat vegyük fel, mert szigorú ellenőrzésen kell átesni minden belépőnek és csak az arra érdemeseket engedik be a marcona portáslegények.