Traktoristákat nevelt Rákóczi dicsőséges vára

Még a magyarországi váraknál is nehezebb sorsa volt és van a kárpátaljai magyar erődítményeknek. Az egyikben traktoros iskolát működtettek a szovjetek, a másikat egyházi tulajdonosai miatt hanyagolták el, de van olyan vár is, amely papíron nem is létezik. Érdemes egy hétvégét rááldozni ezekre a kiemelkedő fontosságú és sajnos rohamosan pusztuló építményekre. Vártúra Kárpátalján.   

Munkács az Északkeleti-Kárpátok aljában terül el, az alföld és a hegyvidék találkozásánál. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik. Legfőbb nevezetessége a Munkácsi-vár. Bárhonnan közelítjük meg a várost, már messziről láthatóvá válik az impozáns építmény, amely egy a síkságból kiemelkedő 68 méter magas "várhegynek" nevezett magaslaton áll. A vár három, teljesen különálló és önálló védelmi rendszerrel ellátott részre tagozódik: a legfelső rész a fellegvár, ezalatt hat méterrel találjuk a középső várrészt, míg legvégül 10 méterrel alacsonyabban az alsó vár helyezkedik el. Az építmény különböző részei utalnak a társadalmi berendezkedésre is: a legalsó szinten (az alsó várban) laktak a várszolgák és kézművesek, a középső vár a várat védő katonaság lakhelye volt, valamint itt kapott helyet a várkapitány háza (ma már nem látható, lebontották), illetve fontosabb lőszer, fegyver és élelmiszer raktárak. A fellegvárban lakott a várúr és az udvartartása. A vár mai formáját a Rákóczi szabadságharc idején nyerte el.

A Rákócziaktól a traktoros iskoláig

Keletkezéséről nincsenek pontos adatok. Kezdetben földvár, a honfoglalás idejében cölöp vár állt a mai vár helyén. Szent István, majd Szent László is tovább folytatta a vár erősítését. A folyamatos fejlesztésnek meg is lett az eredménye, hiszen 1086-ban a besenyő, 1190-ben pedig a tatár rohamoknak is sikeresen ellenálltak a falak. A XIII. században Munkács vára az ország legnagyobb és legjobban védett vára volt. Érdekes módon először saját városának lakossága foglalta el 1514-ben a Dózsa féle parasztlázadás során. A felkelés során jelentősen megrongálódott, és csak évtizedekkel később nyerte vissza eredeti állapotát. A török korban a vár gyakran cserélt gazdát, végül 1635-ben I. Rákóczi György tulajdonába került, és ezzel történetének legfényesebb időszaka kezdődött. A Rákóczi család folyamatosan fejlesztette, bővítette a várat és több generáción keresztül jelentős szerepe volt nem csak a magyar, de az európai politikai életben is. Leghíresebb lakói talán Zrínyi Ilona és fia II. Rákóczi Ferenc voltak. Zrínyi Ilona hét hónapig védte a várat a támadó osztrák seregektől 1686-ban, de elfoglalni (egyedüli magyar várként akkoriban) nem sikerült az osztrákoknak. 1687-ben ismét ostrom alá vették a várat, amit csak 1688-ban sikerült tárgyalások útján megszerezniük.

A történelem fintora, hogy a Rákóczi szabadságharc idején az egykori hős várvédő fia, II. Rákóczi Ferenc ostromolta a várat, amit 1705-ben el is foglalt. A szabadságharc bukása után a vár fokozatosan vesztett katonai jelentőségéből, 1782-től pedig börtönként működött. Itt raboskodott többek közt, Kazinczy Ferenc és a Martinovics-féle összeesküvés több résztvevője is. 1805-ben 88 napon keresztül itt őrizték a magyar Szent-Koronát is. 1848. március 15-e után a börtönben raboskodókat szabadon engedték. Az esemény emlékére hársfát ültettek, mely 1960-ig állt is, ekkor egy vihar okozta vesztét. A szabadságharc bukása után visszaállították a börtön működését, és csak az 1896-os évben a Millenium tiszteletére záratták be véglegesen. Ugyancsak a Millenium évében a vár északi részén 24 méter magas oszlopot emeltek a tetején turulmadárral. Az emlékmű nem élt meg túl hosszú időt, 1920-ban a csehszlovák hatóságok lebontották, majd a Vörös Hadsereg 1945-ben beolvasztotta és (nem meglepő módon) vörös csillagokat készítettek belőle, különböző emlékműveikre. A szobrot 2008-ban visszaállították eredeti helyére.

A szobor történetéből is látszik, hogy a vár újkori történelme már nem olyan fényes, mint az ősök idején. Éveken keresztül kaszárnyaként működött (csehszlovák, magyar, szovjet katonákkal). Később nem mindennapi funkciót töltött be: traktoros iskolát nyitottak a várban. Az iskola kitelepítése után kezdődött meg az erősen elhanyagolt vár restaurálása, mely a mai napig folyamatban van. Területén ma vártörténeti, néprajzi múzeum működik.

Bús düledékeiden

A Huszti vár minden bizonnyal Kölcsey Ferencnek köszönheti országos ismeretségét. A költőre olyan nagy hatással volt a már akkor is romos állapotban lévő vár és annak hangulata, hogy 1831-ben papírra vetette Huszt című művét.

A vár a középkori Magyarország egyik legjelentősebb vára volt. 1090-ben Szent László építette, egy 150 méter magas kúp alakú hegyre. A XII. századtól fontos stratégiai szereppel bír, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros (Máramaros, Visk, Hosszúmező) védelmét is ellátta. A jól védhető várat a tatár seregek csak hosszú ostrom után tudták bevenni. A XV. században többször cserélt gazdát, a Dózsa felkelés során a felkelők hatalmába is jutott. A török hódoltság idejében az Erdélyi Fejedelemséghez került, de I. Ferdinánd seregei rövidesen elfoglalták. A törökök többször próbálkoztak bevételével, sikertelenül. Ezután Erdély kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai mind előkelő erdélyi fejedelmek voltak. A Rákóczi szabadságharc egyik központja, csak a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még elkerülte sorsát.

Végül 1766-ban a sok ostrom és hadi esemény viszonylatában jóval prózaibb ok végzett a várral. Villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá. Ma szinte teljesen benőtte a növényzet, de romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt. Könnyen megközelíthető, szinte egészen a várromig lehet autóval közlekedni.

Drugethek, pópák, szovjetek

Az ukrán-szlovák határ mentén, az Ung folyó partján fekszik Ungvár városa. Munkácshoz hasonlóan az ungvári látképet is a város szívében magasodó vár uralja. A vár egy belső várból és az azt körülvevő parkból áll, melyet öt bástyával megerősített várfal vesz körül. A teljes várkert hat hektár területű.

A vár kialakulásáról több elmélet is létezik. Szláv erődítményként, de a betelepülő magyarok által alapított erődként is említik kezdetben. 1320-ban Drugeth Fülöp látott hozzá a mai vár építéséhez (innen ered a vár másik használatban lévő neve: Drugeth Vár). A Drugeth család sokat tett mind a városért, mind a várért, az erődítményt többször átépítették, legjelentősebb átépítése 1598-ban történik. Ekkor alakul ki a vár mai arculata. Ezt az évszámot láthatjuk a várkastély bejárata felett is. Végül a család uralmának a Thököly féle kuruc felkelés vet véget. Az utolsó Drugeth leszármazott a kivégzés sorsára jutott. A Rákóczi szabadságharc idején 1705-1711 között a felkelők birtokolják, a szabadságharc leverés után sok más magyar várhoz hasonlóan az osztrákok bosszújának esik áldozatul. Újjáépítését nem erőltetik, jelentősége csökken, sokáig kaszárnyaként működik.

1775-ben az egyház fennhatósága alá kerül, katonai jellegét teljesen elveszti, a Görög Katolikus Egyház papneveldéje lesz. A XX. században éppen egyházi szerepe miatt válik az aktuális hatalom számára nemkívánatos területté. Előbb a csehszlovák, később a szovjet hatalom üldözi a várban székelő görög katolikus egyházat. A tulajdonosok hányatott sorsa hatással volt az épületre is, állagmegóvásról vagy fejlesztésről szó sem eshetett. Végül a hatvanas években kezdték meg a vár felújítását, több részét helyreállították.

Ma a várban a Kárpátaljai Honismereti Múzeum kiállítása tekinthető meg. A várparkban kapott helyet a tiszaújlaki Rákóczi-emlékművön egykoron álló Turul szobor is.

Nevicke: a papíron nem is létező vár

Ungvártól 12 kilométerre északra fekszik a Nevickei vár. Munkács és Huszt után a Kárpátalja harmadik leglátogatottabb vára. A történelmi időkben fontos szerep jutott a várnak, hiszen az Ung folyó völgyét, és az ott haladó kereskedelmi utat védte. Kialakulásáról nincsenek pontos adatok, de a várban végzett régészeti ásatások szerint már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt a terület. A várról először 1247-ben tesznek említést. A Nevickei vár hasonlóan több várhoz a térségben a Drugeth család tulajdona volt egészen 1644-ig, amikor II. Rákóczi György elfoglalta és leromboltatta a várat. Újjáépítéséhez csak 1879-ben fogtak hozzá. Az elnyúló munkálatoknak az első világháború vetett véget.

A félbeszakadt restaurálást azóta sem folytatták, a vár ma már erősen romos állapotban van. A felújítási munkák megkezdésének egyik legfőbb akadálya, hogy jogilag nem is létezik a vár, mert a szovjet időkben romnak nyilvánították, így nem szerepel a környék egyetlen nyilvántartásában sem. A tisztázatlan viszonyok miatt a restaurálás pénzügyi feltételeinek előteremtésére nincs lehetőség, pedig restaurált állapotban a vár minden bizonnyal sokkal komolyabb turisztikai látványossága lenne Kárpátaljának.

Hasznos információk a környékre látogatóknak.

Kárpátaljára legegyszerűbben autóval juthatunk el. Budapesttől Ungvár 340, Munkács 365 kilométerre található. Magyarországon az út nagy részét autópályán, Ukrajnában váltakozó minőségű utakon tehetjük meg. A határátlépés az utóbbi időben jelentősen egyszerűbbé vált, a személyi és gépkocsi okmányokon felül érvényes nemzetközi zöldkártyára van csak szükségünk. A határon való átkelést olykor megnehezítheti a határ-közeli benzin, illetve cigaretta és alkohol "turizmus" miatt kialakult torlódás. Ezt akár mi is kihasználhatjuk, sokat spórolhatunk egy ukrajnai tankolással (a 95-ös benzin kb. 5.1 a dízel 5.5 hrivnyába kerül. Egy hrivnya kb. 27 forint).

Vonattal kissé bonyolultabb az utazás. A Keleti-pályaudvarról induló Tisza Expresszel tudunk közel hat órás vonatozás után eljutni a határon fekvő Csapra. Egy átszállás (és a Tisza Expressz érkezéshez viszonyítva több órás várakozás) után indulhatunk Munkácsra (egy órás út), vagy Ungvárra (fél órás út). Próbálkozni lehet még Szlovákia felőli vonatozással is. Az ukrán-szlovák határ menti városokból naponta több vonat indul a Kárpátaljára.

Menetrendszerinti buszjárattal Budapestről ugyancsak Csapig tudunk eljutni (a Kijevig hetente kétszer közlekedő busz este kilenckor indul a Népligetből), majd innen helyi buszokkal (vagy a már említett vonatokkal) folytathatjuk utunkat.

Szállást könnyen találhatunk a környéken, főleg a két nagyvárosban Ungváron és Munkácson. Itt egyszerű szolgáltatásokat nyújtó 2 ágyas szállodai szobákat találhatunk már 250 hrivnya körüli áron. Három csillagos hotelszobákért napi 3-400, míg a négy csillagos szállodai szobákért 7-800 hrivnyát kell fizetnünk. A szállodák kategorizálása megfelel a hazai besorolásnak. A kisebb településeken még kedvezőbb feltételekkel szállhatunk meg. 4-6 fős bungaló (a nyári időszakban) 800-1200 hrivnyába kerül, magánszállásokon reggelivel 150 hrivnya körüli áron már kapunk szobát, de találtunk olyan panziót is az Uzsoki-hágó közelében ahol 7200 forintért teljes ellátásban részesülhetünk.