Riga, Észak-Európa ékszerdoboza

Aki bájos, hangulatos, parkokkal és látnivalókkal fűszerezett úticélt keres, nyugodtan ajánlhatjuk Lettországot, illetve annak fővárosát, Rigát. A 19 éve önállóvá vált ország öt esztendeje lett az Európai Unió tagállama, ám a fejlődés mellett szerencsére megőrizte középkori hangulatát is.

Már kora gyermekkoromban megismerkedtem Rigával, igaz, akkor még nem tudtam se Lettországról, se Szovjetunióról. Megboldogult nagyapám ezzel a kis kismotorkerékpárral ment dolgozni, s amikor hazafelé tartott, mindig elrohantam, hogy felkuporodva a benzintankra beguruljon velem az udvarra.

Első nekifutásra ez jutott eszembe, amikor nekivágtam a lettországi útnak, a célállomás a főváros, Riga volt. Az első dolog, ami meglepett: itt bizony nincs kultúrája a motorozásnak, igaz, lehet, csupán a téli időjárás nem kedvezett a motorosoknak. (Pedig a Riga mopedet 1965-től 1992-ig gyártottak itt, reménykedtem, hátha húsz év után ismét látok egyet... Akinek viszont van működőképes járműve, az csatlakozhat a "Rigával Rigába!" kezdeményezéshez!)

A 700 ezer lakosú Riga a Daugava folyó két partján terül el, a városrészeket három közlekedési és egy vasúti híd köti össze. A közlekedési morál már-már az oroszt idézi: vagy sávok sincsenek felfestve, s megy mindenki, amerre lát vagy - amit jómagam is tapasztaltam -, két sáv ellenére háromban közlekednek az autósok. Ellenben meglepve láttam, hogy jó néhány kereszteződésben micsoda védelmet élveznek a gyalogosok: a négyirányú forgalom után külön zöld lámpás átkelést biztosítanak a járókelőknek.

Az éghajlat jellemzője a hűvös nyár (a júliusi átlaghőmérséklet +16,9 Celsius-fok) és az enyhe tél (a januári átlag -4,7 Celsius-fok). December közepétől március közepéig általában a havazás a jellemző.

A város közigazgatásilag hat kerületre oszlik: Centra, Kurzeme, Ziemelu, Latgale, Vidzeme és Zemgale. Riga történelmi belvárosa, Vecríga nagyon hasonlít Budapesthez és Prágához, elsősorban építészetileg, hiszen jelentősek az XIX-XX. századfordulón épült szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) épületegyüttesek. Az 1997 óta az UNESCO Világörökség listáján található belváros csodálatos képet mutat: macskaköves utcák, templomok, sikátorok, éttermek tömkelege ejti ámulatba a turistát.

A leghíresebb a Szűz Mária-dóm, amelyet 1211-ben kezdtek el építeni, s a világ egyik legnagyobb orgonája is itt működik. Közelében áll a Szent Péter-templom, amely 1209-ben épült, s amely 1523-ig katolikus templomként működött, a reformáció azonban evangélikussá tette.

Az óvárosi barangolás során nem lehet kihagyni a városházzal szemben álló Feketefejűek házát, amelyről azt tartják, a lett főváros talán legnívósabb épülete. A ház sok mindent túlélt, csupán a II. világháborús bombázásokat nem. Néhány évvel ezelőtt a romjaiból építették újjá, s a bejárati ajtó felett egy felirat arra figyelmeztet: "Ha ismét elpusztulnék, jöjj és emelj ismét újjá." A ház eredetileg a nőtlen kereskedők céhének székháza volt.

A belvárost gyakorlatilag körbekeríti a Pilsetas csatorna, amelynek mentén kisebb parkok húzódnak. A közeli Szabadság-emlékművet 1935. novemberében leplezték le, a fegyveres őrök által őrzött szobor talapzatán egy női alak áll, aki a feje felett egy három csillagból álló ívet tart. A három arany csillag Lettország három tájegységét Kurzemét, Vidzemét és Latgalét szimbolizálja.

Ami a város történelmét illeti, a keresztes lovagokkal érkező Albert brémai püspök 1201-ben várat épített, ez az évszám szerepel a város címerében is. Először a Teuton Lovagrend telepedett meg a területen, később a város a Hanza Szövetség tagja lett. A 14-16. században Riga lett a Baltikum kereskedelmi központja, talán ennek is tudható be, hogy számtalan ország igényt formált rá. Így aztán a terület lengyel, svéd, sőt orosz uralom alatt is állt.

Utóbbi 1713-tól 1918-ig tartott, november 18-án végül kikiáltották a független lett államot - az évszámot utcanév is megörökítette. A második világháború kirobbanásakor először a szovjet csapatok foglalták el Rigát, majd 1941-ben a németek, s csak 1944-ben került ismét a Vörös Hadsereg kezére.

A szovjet idők után 1990. május 4-én kiáltották ki a független Lett Köztársaságot, amely Magyarországgal egy időben, 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja.

Utazás: Bécsből indul közvetlen repülőjárat Rigába, Bundapestről egy átszállást mindenképpen be kell kalkulálni. Ártól függően Kijeven, Frankfurton, Koppenhágán, Varsón keresztül érdemes menni, az ár 70-110 ezer forint.
Pénznem: a helyiek fizetőeszköze a lat, amely jobb árfolyammal bír, mint az euró. 1 euró kb. 0,7 lat, de például a taxisok 0,5 latban állapították meg az átváltást.
Taxi: a taxi 1,5 latról indul, utána egy km fél latba kerül. Azt persze nehéz megmagyarázni, hogy a repülőtér-belváros távolság 13 latja visszaúton miért került csupán 6 latba...
Sör: az ország kiváló sörökkel rendelkeznek, amelyeket 0,6 és 1 lat közötti áron különféle űrmértékben lehet beszereznie. Aki arra jár, próbálja ki feltétlen a Bralis, az Aldaris, a Lodinaa, a Piebalgas, illetve a Rigas márkákat.
Szálloda: kétágyas szállodai szobákat 50 és 100 euró közötti áron lehet foglalni, hostelben akár 10-30 euróért is meg lehet szállni.