A kínai beutazó turizmus szempontjából 2003 tekinthető a fordulat évének, ekkor nyerte el ugyanis Magyarország az elismert célországok státusát, ami a kínai szervezett idegenforgalom alapjának tekinthető. Ezt a státust később az Európai Unió egésze megkapta, de Magyarország szempontjából egy ideig jelentős hátrány volt, hogy nem volt tagja a schengeni egyezménynek, azaz a beutazáshoz - a schengenin kívül - a magyar vízumra is szükségük volt a kínai turistáknak. Az országok közötti átjárhatóság pedig komoly feltétele a kínai turisták beutazásának, ugyanis a legtöbben egy utazás alkalmával több országot is szeretnének felkeresni. Az akkori várakozások - utólag meglehetősen optimistának tűnően - még úgy szóltak, hogy a kínai turisták átlagosan 3-4 napot töltenek majd az országban.
A légi kapcsolat a legfontosabb
Az első évben a vízumkényszer és a közvetlen légi kapcsolat hiánya miatt csak alig érkeztek turisztikai céllal kínaiak az országba, de a helyzeten jelentősen változtatott a tény, hogy 2004 augusztusában a Hainan Airlines révén közvetlen légikapcsolat létesült Budapest és a kínai főváros között. Ez a lépés stratégiai jelentőségű volt és az most is a két ország turisztikai kapcsolataiban - mondta Vértes Róbert, a Magyar Turizmus Zrt. pekingi képviselője egy, kínai utazási irodák és újságírók számára szervezett budapesti szakmai találkozón.
A járat beindítása előtt még egy hónap alatt kb. 120-130 kínai turista érkezett Magyarországra, a beindítás hónapjában több mint ezer, 2008-ban pedig már mintegy 30-35 ezer kínai turista kereste fel az országot. A közvetlen kapcsolat megőrzése tehát továbbra is elsődleges fontossággal bír a folyamatos növekedés érdekében.
A Budapest-Peking közvetlen járat megléte nemcsak a turisták szállítása miatt elsőrendű, hanem azért is, mert a kínai vízumszabályok értelmében a schengeni zónába érkező turisták két helyen válthatják ki a 2007 március 21-ike óta Magyarországra is érvényes közös vízumot: a belépési pont országának követségén, illetve azon ország konzulátusán, ahol az utazás ideje alatta a legtöbb időt töltik.
Az utóbbi szempont sajnos nem vonatkozik Magyarországra, ugyanis a már említett, túlzottan optimista várakozások helyett átlagosan csupán két vendégéjszakát töltenek nálunk a Kínából érkező turisták. A vízumok beszerzése szempontjából tehát megint csak a budapesti közvetlen légikapcsolat jelenthet többletbevételt.
Hiányzik a tipikusan magyar termék
Vértes Róbert szerint, bár a régiónkban Csehország mellett Magyarország a legismertebb az átlag kínaiak számára (Horvátországot, vagy Szlovéniát ugyanakkor alig-alig ismerik), a turistaérkezések növelése érdekében hatékonyabb országimázs kampányokra lenne szükség. A 2008-as év szintén egyfajta fordulópontnak tekinthető, hiszen tavaly jelentek meg nagyobb számban a Magyarországot is érintő körutazások a kínai utazási irodák kínálatában. Ettől függetlenül továbbra is probléma, hogy még mindig nem vagyunk elég ismertek, így önálló célpontként nem is jöhet szóba Magyarország egy európai utazás alkalmával.
Marketing szempontból hátrányt jelent sok már európai országgal szemben az is, hogy Magyarországnak nincs egyetlen olyan "terméke", vagy árucikke sem - mint Hollandiában a fapapucs, vagy Csehországban a kristály -, amelyet minden kínai turista meg szeretne vásárolni. Hiába van Tokaji borunk, libamájunk, vagy Herendi porcelánunk, ezek a számunkra világhírűnek tűnő árucikkek és márkanevek Kínában alig ismertek.
Pedig a kínai turisták nagyon is sokat költenek egy-egy utazás alkalmával és inkább lemondanak a 4-5 csillagos szállodák nyújtotta luxusról és választják a szerényebb - de tiszta - háromcsillagos szállodákat, mintsem, hogy kevesebbet költsenek egyik szenvedélyükre, a vásárlásra. Ilyen tekintetben némileg mások az utazási szokásaik, mint az európai turistáknak, szeretnek ugyan sokat látni (a legtöbb körutazás 10 nap alatt 5-6 országot is bejárÍ), de nem jó, ha túl sok a múzeum, kastély, vagy képtár.
A Nielsen piackutató intézet egy korábbi felmérése szerint a három kínai nagyvárosból - Pekingből, Shanghajból és Kuangcsouból (Guangzhou) - Európába utazó turisták fejenként átlagosan 5200 dollárt költenek repülőjegyre, szállásra, idegenforgalmi látványosságok megtekintésére. Ezeknek a turistáknak az egyharmada többnyire négy csillagos szállodában időzik, sőt minden tizedik öt csillagos szálláshelyet választ magának.
Cél a három vendégéjszaka
A Magyar Turizmus Zrt. vendégeként Magyarországra érkezett kínai utazási irodai szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy a csomagként értékesített csoportos körutazásokban legyenek bevásárlóközpontok, vagy kézműves üzletek is. A kínai vendégek egyébként Budapest mellett a Balatont, Hévízt, Tokajt és Miskolctapolcát keresték fel, de az utazási irodák programjaiba legtöbbször csak a főváros és Szentendre, jobb esetben egy rövid kirándulás erejéig a Balaton fér bele.
Egy átlagos - többnyire a Berlin, Prága, Bécs, Budapest útvonalat bejáró - kelet-európai körutazásba csupán egy, legfeljebb két éjszaka erejéig fér bele Magyarország a kínaiak számára, ami meglehetősen kevés. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a meglévő légikapcsolat hatékonyabb kihasználásával és Magyarországot - kultúrával, wellness-szel, vásárlási lehetőségekekkel és nem mellékesen golffal - komplex célpontként bemutató kampányokkal az átlagos két éjszakás tartózkodást hároméjszakásra növelje. Ez látszólag apróságnak tűnik, de így a kínai beutazó turisták által generált bevételek több milliárd forinttal nőnének, a jelenlegi 65-70 ezres évi vendégéjszaka szám 100 ezerre nőne, ami nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük, hogy a sokkal jobb országimázzsal rendelkező Ausztriában egy év alatt 200 ezer kínai vendégéjszakát regisztrálnak.