Az első 22 perces próbaút sikere nemzeti büszkeséggel töltötte el a két gyártót (Aérospatiale/British Aircraft Corporation) és arra sarkallta őket, hogy a költségektől, zajhatástól, illetve környezetkárosítástól függetlenül megkezdje a gyártást. A cég több mint 100 darab hosszú távú gépre kapott megrendelést az akkori legnagyobb légitársaságoktól. A Concorde 2 754 kilométer/órás maximális sebességével új fejezetet nyitott a repüléstörténetében. A sugárhajtású gépek transz-atlanti menetidejét (7-8 óra) az utánégetős gázturbinás szuperszonikus Concorde motorja ugyanis a felére csökkentette. A Párizs-New York járat alig több mint három órát, a föld megkerülése pedig 31 órát vett igénybe. 1976-tól kezdődően 27 évi szolgálat után, a Concorde gépeket 2003-ban vonták ki végleg a forgalomból.
Képgalériáért kattintson a képre
Míg korábban a szuperszonikusok gyártása és üzemeltetése szinte minden összeget megért, ma úgy néz ki, a British Airways könnyű szívvel válna meg a repüléstörténet egyik legismertebb gépétől.
A BA hét darabos Concorde flottájából hatot már elajándékozott főleg múzeumok számára (RNAS Museum, Somerset, Imperial War Museum, Cambridge, Sinsheim Museum). A BA utolsó, Alpha Bravo névre keresztelt Concorde-jának sorsa azonban elgondolkodtatta a légitársaságot, miután az Arab Emirátusok dúsgazdag városállama, Dubaj jelezte vételi szándékát. A körvonalazódó adás-vétel a Concorde első felszállásának márciusban tartott 40. évfordulóján heves vitákat váltott ki Angliában.
Brit szakértők - köztük a Concorde korábbi egyik állandó kapitánya Jock Lowe szerint - a dubai lépés elhamarkodott lenne, ráadásul aláásná azokat az erőfeszítéseket, amelyek a Concorede újbóli üzembe helyezését szorgalmazzák.
Sok Concorde-rajongó brit is csalódott, hiszen korábban úgy értesültek, hogy a 95 tonnás gépet a londoni Heathrow repülőtéren állítják ki. A világ egyik legforgalmasabb nemzetközi reptere az évi 40 milliós tranzitutas-forgalommal ugyanis méltó helynek bizonyulna, hogy minél többen megcsodálhassák a repülőgépet.
Az a tény, hogy a sikeres dubai adás-vétel után, a Concorde csak akkor kerülhet szállítható állapotba, ha szárnyait levágják, még a laikusok kedélyeit is felkorbácsolta. Méretei miatt (szárnyfesztáv: 25,56 méter) a repülő másképp sem légi, sem pedig tengeri úton nem lenne szállítható.
A Queen Elizabeth 2 után a Concorde is
Dubajban a világhírű Pálma lakóparkban közben lázasan dolgoznak a mérnökök, hogy megfelelő helyet találjanak a gépmadárnak, amit a tervek szerint erre a tengerbe helyezett mesterséges szigetcsoportra helyeznének el. A végső hely kiválasztásánál elsősorban a biztonság a legfontosabb, de szempont a tetszetősség, a jó megközelíthetőség, és az is, hogy a kiválasztott hely a gép későbbi funkciójának megfeleljen. Itt merül fel a kérdés, hogy vajon mi lesz a Concorde sorsa a jövőben?
Elképzelhető, hogy belőle is szálloda lesz, ahogy a világ egyik leghíresebb hajójából is. Tavaly ősszel az Istithmar vállalat ugyanis 18,6 milliárd forintnak megfelelő dollárért vásárolta meg a Queen Elizabeth 2 nevű híres óriás óceánjárót, amely ötcsillagos szálloda, valamint bevásárló- és szórakoztatóközpontként működik tovább. A hajó a korhű restaurálás után, ötmillió tengeri mérfölddel a háta mögött jelenleg szintén a pálma alakú szigetnél, a Palm Jumeirah-nál horgonyoz.