A dimbes-dombos Göcsej

Azt mondják, a göcseji táj szépsége a dombok és völgyek harmóniájában rejlik. Ebben az értékes földrajzi, természeti környezetben rengeteg az erdő, és sok helyütt teljesen érintetlen a táj. A "szegek vidéke", remek kirándulóhely, és a falvak speciális település szerkezetben gondosan vigyázzák a régmúlt értékeit. A városi turisták itt végre fellelhetik az évszázadok sodrában is szépen megőrzött jellegzetes népi hagyományokat.

Göcsejben a települések szemet gyönyörködtetően illeszkednek a dombok és völgyek vonulati közé. Sokak szerint a legszebbek azok, amelyek a dombhátakon találhatók. A jobb, kedvezőbb fekvésű lankákon szőlőt művelnek, az északi, nyugati oldalakon pedig összefüggő erdőket találunk. A völgyekben a kis csermelyek, patakok folydogálnak rétek és legelők ölelésében.

Göcsej Zala megye legismertebb, legtöbbet emlegetett földrajzi-néprajzi tája. Ha pusztán a természetes határokat vesszük, akkor Göcsej nagyjából a Zala-Válicka-Kerka közti, rendkívül tagolt, dombos-völgyes, gazdag növénytakarójú tájegységet jelenti. Ez a terület mintegy 648 négyzetkilométer kiterjedésű és körülbelül 70 települést foglal magába.

A Göcsej középső részét a "szegek" vidékeként emlegetik. Kustánszeg, Gombosszeg, Milejszeg és a többi szeges település érdekessége, szinte mindegyikben találunk értékes keresztfákat és elvétve Árpád-kori templomokat.

A vidéken sok a magányos tanúhegyek és a dombságból kiemelkedő aprócska, általában 250 méternél nem sokkal magasabb hegy. A legmagasabbak közé tartozik a Cigány-hegy (285 m), a Kandikó (304 m), a Kökényes (275 m), a Kőhegy (280 m) és a Baki-hegy (298 m).

A Göcsej területének 40 százalékát zömmel lombos-, de helyenként értékes fenyőerdő borítja. Az aljnövényzet gyakori fajtái a védett ciklámen és a kankalin. A térség évről évre felértékelődő természeti erőforrása a termálvíz, amely a gazdasági a kőolaj és földgáz kutatásával egyidős. Annak idején az úgynevezett meddő fúrások alkalmával sok esetben termálvizet találtak. Egerszegen és környékén ma is sok a termálfürdő és a strand.

A vidék aprófalvas településszerkezetű. A települések elhelyezkedése, alaprajza nemcsak a hagyományos gazdálkodási és életmódbeli sajátosságokra vezethetők vissza, hanem a természetföldrajzi lehetőségek ésszerű kihasználására is. A völgyeket lezúduló a sok csapadék miatt csak legelőknek használták. A tájegységhez tartozó aprófalvaink jelentős hányada halmazfalu. Ezekre a szabálytalan alaprajz jellemző, a település belső magját a rendszertelenül épült, kerítés nélküli lakóházak alkotják.

A környékbeli aprófalvakban ma már lépten-nyomon találhatunk szépen felújított tájházakat, és az egykori hagyományokat megidéző épületeket. Ilyen például a Zalalövői, a Kávási és a Csesztregi Tájház, vagy a híres, fából készült haranglábak Nemesnépen, Becsvölgyén, Csonkahegyháton, Gombosszegen, vagy Lickóvadamoson. Ha szeretnénk jobban megismerni a vidék egykori hétköznapjait, a Göcseji Falumúzeum kínálkozik az egyik legjobb programlehetőségnek.

Göcseji falumúzeum, Zalaegerszeg

A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma. A létesítmény a Zala folyó holtága mellett álló Hencz malom köré épült 1968-ban. Göcseji Falumúzeum telepítési és építési elve annak idején az volt, hogy a még fellelhető archaikus falusi épülettípusok legszebb példányaival szemléltessék a vidék sajátosságait, és annak változásait. A néprajzkutatóknak sikerült teljesen rekonstruálni egy közel 50 eredeti épületből álló, parasztportákra osztott kis falut. Ezek az épületek a Zala megyei Göcsej és peremvidékének jellegzetes népi építkezését, az építési technikákat és módokat szemléltetik, az épületek berendezése pedig a térség múlt század végi paraszti lakáskultúráját mutatja be. Összességében tehát egy kellemes időutazás várja a látogatókat.

A falumúzeum főutcáján sétálva például jellegzetes korabeli parasztportákat nézegethetünk. Még a házak előtt álló kerítéstípusok is jellegzetesek. Láthatjuk még itt a göcseji falvak tipikus szakrális épületét a szoknyás haranglábat, amelyet zsindely fed.

Barangolás Zalaegerszegen

A város egyik legfontosabb beruházása a belváros rehabilitációs programja, ebből persze a turisták akkor éreznek valamit, ha a projekt befejeződik. A cél mindenesetre, hogy a belváros ismét egységes legyen, hogy a történelmi városrész megújuljon, és hogy még több kulturális létesítményt hozzanak létre a városban. A 60 ezres település mindemellett rengeteg látnivalóval szolgál ma is.

A földön járó óra például egy igen érdekes színfoltja a városnak. A Hevesi Sándor Színház előtti téren egy igazi különlegesség található. Az óra valójában a Mária Magdolna Plébániatemplom korabeli toronyórájának újjávarázsolt változata. Ezt a közel 200 éves óraszerkezetet Európában egyedülálló módon sikerült megmenteni úgy, hogy funkciója is megmaradt, és a ma már turistalátványosság, műalkotás, egyben precíz mérnöki munka. Az óra egy 3 méteres üvegházon belül, működés közben látható. A működéshez szükséges súlyok és ellensúlyok - jól láthatóan - egy három méter mély aknába ereszkednek a földfelszín alá.

Egerszegen igen sok a templom, közülük is a legszebb talán a Jézus Szíve Ferences Plébániatemplom, a már említett Mária Magdolna Plébániatemplom és a Református templom.

Akik aktív programokra vágynak azok Andráshidán a repülőtéren érdeklődhetnek a sárkányrepülőzés felől, a Szentmihálypusztai Lovastanyán a rádiházai Kabala Ménesnél és, Boncodföldei Lovasiskolában pedig kipróbálhatják a tereplovaglást vagy a lovas íjászatot.

Jó programlehetőség még a bringázás, hiszen a táj különösen szép, a bicikliútvonalak pedig bőven kínálnak hosszabb (14-31 kilométeres) vagy rövidebb (5-8 kilométeres) kirándulásokat is. Még a legrövidebb 3 kilométeres biciklitúra - Zalaegerszegről indulva a Gébárti-tó, a Kézművesek Háza, a Gébárti tóstrand, a fedett termálfürdő, az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark érintésével- is jó választás.